Dokumentum 2: Hol tévesztettünk utat?

Végel László: Kisebbségi egyetértés vagy teljhatalom? – Magyar Szó, 2000. november 25. A kudarcot többé nem lehet Milosevicre hárítani — Az óra ketyeg, a választópolgárok ismételgetik: Figyelünk benneteket! Betartjátok-e az ígéreteket?             Nagyon fontosnak tartom a Magyar Szó igazgatóbizottságának kinevezése ügyében felmerült kérdéseket napirenden tartani, és elméletileg megalapozott koherens válaszokat keresni. Nem csupán a Magyar

GÖRÖNGYÖS ÚTON. ÖSSZETORLÓDOTT IDŐ A KISEBBSÉGBEN

GÖRÖNGYÖS ÚTON. ÖSSZETORLÓDOTT IDŐ A KISEBBSÉGBEN Végel László 2013. szeptember 29. Beszélő, online http://beszelo.c3.hu/onlinecikk/gorongyos-uton-osszetorlodott-ido-a-kisebbsegben A berlini fal ledöntése után az újvidéki Matica srpska antikváriumba és a konténerekbe egyre több magyar könyv került. A magyar értelmiség egy része áttelepülni készült az anyaországba, s a könyveket az antikváriumban próbálta értékesíteni, de a nagy kínálat miatt az antikvárius

KETTŐS IDENTITÁS – KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG

VÉGEL LÁSZLÓ KETTŐS IDENTITÁS – KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG  Élet és Irodalom, XLVII. évfolyam 33. szám, 2003. augusztus 15. A vajdasági magyarok a schengeni függöny leereszkedése előtti utolsó pillanatban, a szerb miniszterelnök elejtett félmondatától felbuzdulva kettős állampolgárságot követelnek a magyar kormánytól. Tépelődhetünk a miértjén. Lehet, hogy elkeseredésből, kilátástalanságból vagy tiltakozásból. Nehéz meghatározni, miről van szó, hiszen politikai

Felszólalás a kis magyar referendum ügyében

Kedves barátaim, tisztelt kollegák és megjelentek, nagy kételyek előzték meg megjelenésemet ezen az értekezleten; elsősorban azért, mert idegen tőlem, hogy pártok által szervezett  rendezvényeken vegyek részt.  Úgy döntöttem, hogy a kevésbé rosszat választom, azért mert látom, hogy az utolsó egypártrendszerű testület a kelet-közép-európai és a balkáni térségben, a Magyar Nemzeti Tanács, amelynek már hónapokkal ezelőtt

A totalitárius örökség és a kisebbségek jogai

Engedjék meg, hogy Dobrica Cosić köztársasági elnök úr és író kolléga meghívásának eleget téve, bevezeté­seként – nem minden célzat nélkül – Vaclav Havelt Csehszlovákia volt író-köztársasági elnökét, közös írókollégánkat idézzem, aki a közép-kelet-eu­rópai etnikai gyűlölet méretei kapcsán, megjegyezte, hogy sok emberben ez már-már a hidegháborús békeidők utáni nosztalgiát ébreszti fel. Havel nyomán merem hinni, hogy

Kisebbségi egyetértés vagy teljhatalom?

A kudarcot többé nem lehet Miloševićre hárítani. Az óraketyeg, a választópolgárok ismételgetik: Figyelünk benneteket! Betartjátok-e az ígéreteket Nagyon fontosnak tartom a Magyar Szó igazgató-bizottságának kinevezése ügyében felmerült kérdéseket napirenden tartani és elméletileg megalapozott koherens válaszokat keresni. Nem csupán a Magyar Szó miatt, hanem a demokratikus értékrend érvényesítése és tisztelete érdekében. Erre azért fektetem a hangsúlyt,

A nemzetiségi elit kritikájáért

Újabban egyre több szó esik a nemzetiségi kérdésről, és azt hiszem, senki sem kételkedik ennek hasznosságában, jelentőségében. Néhány újságíró tevékenységének köszönhetőleg átfogóbb képet kaptunk a nemzetiségek helyzetéről és azokról a hiányosságokról, amelyek a nemzetiségi politika gyakorlatában előfordulnak.Úgy érzem azonban, hogy e kérdések boncolgatása egy ponton megrekedt, valahogy tabu- téma lett, amelyet így lehetne megfogalmazni: a

A cenzúra és a kisebbségi demokrácia

Nálunk nemcsak a háború, hanem a rendszerváltás miatt is megbomlott a nemzedéki folyamatosság, annyira, hogy még nemzedéki konfliktusok sem születtek. A negyvenévesek is joggal ér­zik, hogy nem volt idejük felelőtlennek lenni, mert korán meg kellett öre­gedniük, a huszonévesek pedig attól rettegnek, hogy nem lesz alkalmuk még fiatalnak sem lenni. Szinte egy napon jutott kezembe a

ÖSSZETŰZÉS ÖT SZÁZALÉK PLURALIZMUS MIATT

A Magyar Szó szerkesztősége sajnálatos „esetének” két szint­je van. Az első a politikai pluralizmushoz való viszonyulás, a második pedig a hatalomnak a nemzeti kisebbséghez való viszonyu­lása.

Versenyképes kisebbség

Az egész német nyelvterületen kapható Neue Zürcher Zeitung. A németországi német polgár azért vásárolja, mert mértékadónak, kulturálisan nyitottnak, a német belpolitikai kérdésekben tárgyilagosnak tartja. A német cégek szívesen hirdetnek benne, hiszen egyből három országban: Svájcban, Ausztriában és Németországban is jelen vannak. A svájci cégek pedig a német piac miatt érdekeltek. A versenyhelyzet domborítja ki az