2019. július 27., szombat Felismertem a zárt nemzeti identitás zsákutcáját, miközben vállaltam a nyitott nemzeti identitás kockázatait. Arra is rádöbbentem, hogy nem őrizheti meg senki a nemzeti identitását kockázat nélkül. Ez nem olyan istenadta ajándék, hanem mindennapos személyes nehéz próbatétel, amely értelmet ad az életemnek, de sérülékennyé is tesz, hiszen a politika úgy játszik velem/velünk,

2019. július 26., péntek Éjszaka Babits-versek „Mert semmi vagy, ha nem vagy ellenállás.” Végzetesen pontos és igaz mondat, amit csak versben lehetséges kimondani Egyre kevesebb ilyen mondatot olvasok, a költők már sem merik leírni, mert nem mernek úgy élni, hogy hogy ez a mondatuk hiteles legyen. A letűnt a hitelesség korszaka! „Nem kell, hogy hiteles

2019. július 18., csütörtök Úgy látszik, kormánypárt egyik szárnya nem csak fenyegetőzik az elitcserével, hanem végre is hajtja. Ennek sosem lesz vége. A kétpólusú magyar szellemi háborúnak sose lesz vége. Igazat adok Márai Sándornak, aki szerint a magyar irodalom nagyobb volt, mint a magyar politika, de sajnos, a politikát nem sikerült „megnemesíteni”. A fordítottja történt:

2019. július 10., szerda A belgrádi Politika közli Aleksandar Vučić az Elit és a plebsz című, bizonyára nagy port felkavaró cikkét, hiszen az államelnök a legdurvább szavakkal ment neki az elitnek, amellyel kapcsolatban a nemzetét lebecsülő fasizmust emlegetett. Nem tartozom az elmúlt évtizedekben rosszul vizsgázó pozicionált elit védelmezői közé. Lassan kiderül, a lázadó elit a

2019. július 9., kedd Újra fel kellene fedezni Sinkó prózáját, vagy pontosabban igazából fel kéne fedezni a XX. századi magyar irodalom kontextusában. Bosnyák István, emberfeletti munkát végzett, de elismerem, hogy nemzedékemre inkább Sinkó az esszéíró gyakorolt hatást, a prózaíró – sajnos – a modernista mámorban háttérbe szorult. Ez főleg a hetvenes években vált bosszantó, amikor

2019. július 12. péntek Ambivalens érzéssekkel indultam a Dombos Fesztre, úgy is tértem vissza. Találkoztam a fiatal vajdasági magyar írónemzedékkel, amely még nem tudja, hogy hova tart, nincs nemzedéki vezéreszméje, csak azt tudja, hogy helyt kell állni, s nem zárom ki, hogy jelenleg az a legfontosabb feladat. Már a kezdet kezdetén rokonszenvvel vettem tudomásul jelentkezésüket,

2019. július 10., szerda A belgrádi Politika közli Aleksandar Vučić az Elit és a plebsz című, bizonyára nagy port felkavaró cikkét, hiszen az államelnök a legdurvább szavakkal ment neki az elitnek, amellyel kapcsolatban a nemzetét lebecsülő fasizmust emlegetett. Nem tartozom az elmúlt évtizedekben rosszul vizsgázó a pozicionált elit védelmezői közé. Lassan kiderül, hogy a lázadó

2019. július 5., péntek A legnehezebb a jelenről írni. Az Egy makró emlékiratait azért írtam meg oly gondtalanul, mert nem bénított meg a múlt terhe. Akkor még múlt nélkül éltem, nemcsak én, hanem az egész nemzedékem. Az egész jugoszláv társadalom. Ez volt az alkony előtti ártatlanság, a Nagy Kaland ígéretével kecsegtető tévelygések kora, amely évtizedek

2019. július 2., kedd Az újvidéki autóbuszok egyre lassabban döcögnek, csikorognak és csörömpölnek, de még közlekednek. A gyalogosjárdákon hatalmas gödrök éktelenkednek, de át lehet vergődni az úttesten. Az éttermek működnek, a hölgyek a kánikulában nekivetkőztek, a szomszédok még köszönnek egymásnak, ám a rangos európai értelmiségiek a fasizmus visszatérésére figyelmeztetnek. Az erőszak megtévesztően észrevétlenül, alattomoson lopakodik

2019. július 1., hétfő A polgárok zsörtölődnek, fintorognak, megdrágult a villanyáram, a hatalom egyelőre az erőszak kifinomult formáival él, a médiumok terrorjával és a hazafias propagandával. Maradjon mindenki nyugton, ne lázadozzon, a nagyvilágban sok veszély leselkedik az országra, mondják a nagyokosok. Ha az emberek továbbra is hitetlenkednek, akkor előkerül a legfontosabb kártya: a Koszovó. Ez