Naplójegyzetek

A fiatalok hangja

2026. június. 18., csütörtök

Váradi Júlia hív telefonon, telefoninterjú a Klubrádiónak, amit – hála az internetnek – Újvidéken is rendszeresen hallgatok. Délután újra találkoztunk Hámos Tündével és a férjével Bereményi Gézával. Tünde érti és élvezi a budapesti életkedvet. Én is elismerem, hogy egészen másmilyen, mint pár évvel ezelőtt.  Géza írja a regényét.  A közéleti változások közepette is folytatni kell a munkát. A közeli kávézóban találtunk helyet, ahol főleg fiatalok üldögéltek. A mellettünk levő asztaltársaság Magyar Péter munkabírását dicsérte. Kiléptem a kávézó elé egy cigarettára. Egy fiatal társaság vidáman és hangosan diskurált. A Fidesz megöregedett és ellustult, mondogatják. „Csak azt nem értem, hogy miért nevezik magukat fiatal demokratáknak”, nevetett fel harsányan az egyikük. Azt vettem észre, hogy az idősebbek dühösek a Fideszre, a fiatalok vicceket gyártanak róla. Úton-útfélén, a kávézókban, az utcán, a villamosban hasonló jelenetekkel szembesülök.  Azután Gézával egy rövid sétát tettünk a Széna téren, ahol a kőkockákba vésve az egyik verse olvasható.