Végel László író és Losonc Alpár szociológus, vajdasági magyar értelmiségiek úgy értékelték tegnap, hogy a kisebbségi jogok tekintetében október 5-étõl napjainkig csak a harsány szólamok maradtak, a gyakorlatban azonban nem sok konkrét fejlődést tapasztalhatunk.
„Az új hatalom tényezői érdeklődést tanúsítottak a kisebbségi kérdés iránt, így felvetették azokat a problémákat, amelyeket korábban az előző hatalom elnyomott, szüntelenül szembesülünk azonban azzal a ténnyel, hogy még mindig jelentős ellentmondás tapasztalható az ideológiai nyilatkozatok és a mindennapok gyakorlata között” — hangsúlyozta Végel és Losonc a Betának küldött levélben.
Értékelésük szerint a jelenlegi hatalom keretében jelentõs erõk tesznek tanúbizonyságot arról a készségükről, hogy ignorálják a kisebbségi követeléseket és „nacionalista megnyilvánulásaik vannak, és instrumentalizálják a többségi demokrácia mechanizmusait”, így mindjobban elszaporodnak az etnocentrizmus, sõt a rasszizmus vészjósló jelei. „Továbbra is fennáll az a veszély, hogy a többségi demokrácia mostoha módon viszonyul a kisebbségi csoportok iránt, és ezzel komolyan kell számolnunk. Fel akarjuk ezért hívni a figyelmet arra a veszélyre, hogy esetleg nem használják ki a történelmi esélyt, és Szerbia továbbra is a régi csapáson marad, amely végzetesnek bizonyult” –, áll a levélben.
Végel és Losonc értékelése szerint a kisebbségi jogok elveit már felállították, és a kollektív jogokról, a pozitív diszkriminációról, valamint a kisebbségi önkormányzatok típusairól többé nem kell vitázni, ezek a hatalom és a köztársaság sorsát meghatározó egyéb tényezõk politikai akaratától függ. „Szerbiában és a JSZK-ban nagyon keveset tettek a kisebbségi jogok nemzetközi mércéinek konkretizálásában, a deklaratív és szimulatív szereplések ereje pedig egyre csökken” –, áll a levélben. (Beta)
(Magyar Szó, 2001. március 14.)