Naplójegyzetek

vajdasági egyoldalú VMSz-kampány árkokat ásott az anyaországi és a vajdasági magyarok közé. Ezeket be kell temetni és fel kell készülni az új időkre.

2026. április 23., csütörtök

Magyarországon is kezdenek hullani a csontvázak az poros szekrényből.  Ezt elismerte Szijjártó Péter is, aki a Telexnek adott interjújában (hogy a másik felet is meghallgassuk) elpanaszolta, hogy brutálisan és méltatlanul vádolták és vádolják. Kifejtette, hogy a Fidesz kormány tisztességesen vezette az országot, de – sajnos – számos haszonleső kihasználta a kormány sikeres munkáját és személyes meggazdagodásra használta fel. Nem nevesítette meg a bajkeverőket, de elismerte, hogy bizony vannak csontvázak a poros szekrényben. Úgy tűnik a Vajdaságban is. Elállt a lélegzetem miközben a Szabad Magyar Szóban olvastam, hogy a VMSZ egykori alelnöke a Pál Károly által vezetett Agenda Polgári Egyesület mindössze három hónap leforgása alatt összesen 670 ezer euró (kétszer 120 millió forint) támogatást kapott a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül a magyar államtól. A VMSZ veterán politikusa vezette civil szervezet székhelye a szabadkai VMSz-székházban található. Tevékenysége ismeretlen, nem rendelkezik weblappal, programjáról nincsenek nyilvános beszámolók. A Magyar Nemezti Tanács elnökének nincs tudomása az említett egyesület munkájáról. Ha neki nincs, akkor mit tudhat az egyszerű polgár? Pál Károly az egyesület elnöke nem hajlandó nyilatkozni. Reméltem, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt abban a pillanatban az interneten közzéteszi a hiteles és részletes dokumentumokat és ezzel rendezi a helyzetet.  Csak néhány kattintás, és minden világos lett volna. De nem. A kérdésre nem válaszolt. Majd a következő napokban, ígérte. Jó lenne, ha a dokumentumhalmaz minden részlete mielőbb napvilágot látna, hogy az alapkezelő igazolja magát, mert különben botrány lesz belőle.  Ideje lenne, mert immár a magyarországi közszolgálati tévé is arról számol be, hogy valami nincs rendben a Vajdaságban. Valami változik, valami megmozdult. A VMSZ vezetői máris azzal jönnek elő, hogy a „fejüket veszik”. Azt hiszem, hogy erről szó sincs, senkinek a fejét nem kell venni, csak egyszerűen be kell látni, hogy az elmúlt években a világban komoly és időnként baljós, változásokat követelő helyzet állt elő. A század eleji biztonságérzet megszűnt. A nemzetek keresik az új helyüket, új stratégiákat fogalmaznak meg. A parlamenti választások azt bizonyítják, hogy Magyarországon is komoly változások történtek. A VMSZ részt vett a választási kampányban, képviselői még Székesfehérvárra az elkocogtak, hogy meggyőzzék a magyar választópolgárokat, hogy a Fideszre szavazzanak. A Fidesz súlyos vereséget szenvedett, ezzel a vajdasági egyoldalú VMSz-kampány árkokat ásott az anyaországi és a vajdasági magyarok közé. Ezeket be kell temetni és fel kell készülni az űj időkre. Ezek nem a politikai pártokról szólnak. Szerte a világban, Európában, Magyarországon és Szerbiában is új stratégiájáról folyik a dialógus, amely felülmúlja a napi politika szféráját és a digitális korszak civilizációs fordulatának nevezhető, ami kihatással lesz minden kisebbségre, igy a vajdasági magyar kisebbségre is. Elég csak egy példára utalni. A polgárok és az állami intézmények közötti kommunikáció töviről hegyire megváltozott, a tolóablakot egyre inkább felváltja a digitális kommunikáció. Ezen a téren Szerbia is tett fontos lépéseket. Nos, a kisebbségi polgár a digitális kommunikációba csak szerb nyelven léphet be, amival radikálisan csorbulnak az eddig legalább a papíron biztosított kisebbségi jogok. Ezzel a kérdéssel a VMSz nem foglalkozott, sem a parlamentben, sem másutt. A Magyar Nemzeti Tanács sem. Emberig megértem, hogy a jelenlegi magyar politikai elit a legjobb szándéka ellenére is belefáradt, maradt a rutin, amely nem érzékeli az új korszellemet. A világban zajló változások megkövetelik egy új nemzedék színrelépését. Sajnos a mi kisebbségi körülményeink között ez nagyon nehezen történik meg, a váltás motorja a fiatal nemzedék nagy része vette a vándorbotot. Nagyon hiányoznak. Félő, hogy civilizációs vákuumba kerülünk, amelyben a VMSz tíz körömmel a hatalom megtartásáért harcol és nem igazodik a korszellemhez, nem tervezi a megújhodást. A történet ma nem a hatalom megtartásárról szól, hanem a pokolian gyorsuló időről. Igaza van Milan Kunderának. „Az ember nem akkor nevetséges, amikor téved, hanem amikor nem veszi észtre, hogy már nem ugyanabban a történetben él.” Az emberek kiűzettek a régi történetből, mint Ádám és Éva az Édenből. Érzékelve, hogy valami történik a korszellemben vereség ellenére a Telex-interjúban Szijjártó Péter is elismerte, a Fidesznek az elkövetkező időszakban meg kell újulnia, mert, mint mondta, „megváltozott a politika, a politika struktúrája”. Itt a Vajdaságban viszont nincs új stratégia, nincs megújhodás csak visszhangzik a jajkiáltás: „A fejünket veszik”.