Naplójegyzetek, fragmentumok
- június 4., péntekNyugodtan leírhatom, hogy az igencsak változatos életemben nem volt nézeteltérésem az egyházatyákkal. Tiszteltem az őszinte és mély meggyőződésű hívőket, annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedben sokszor tapasztaltam: a vallást sokan kitűzőként használták. Mosolyogtam, azokat látva akik hónul alatt a Bibliával sétáltak a főtéren, mint valaha a kommunisták a vörös Borbával. Gyakran ugyanazok voltak. Csak mosolyogtam, mert úgy véltem, ezt elsősorban a hívők vitassák meg maguk között. Mindig is többre becsültem egy mély és őszinte meggyőződésű istenhívőt, mint egy képmutató ateistát. Alkalomadtán jó viszonyt ápoltam az egyházatyákkal. A hetvenes években a 3X4 méternyi albérleti szobámban nem volt ki fogadja az Tótfalisi István vezette református tanulmányi küldöttséget, én fogadtam őket. Még ma is csodálkozom azon, hogyan fértünk el benne vagy 15-en. A Judit című bibliai témára asszociáló drámám szabadkai bemutatójakor Andrija Kopilović katolikus pap volt a szaktanácsadó, s hasznos beszélgetésünket egy gondosan megszerkesztett Bibliával jutalmazta. Még mai is ezt a Bibliát használom. Sosem jutott eszembe, hogy olyasmit mondjak ki vagy gondoljak, hogy „csuhások térdre”. Ma is tisztelettel gondolok néhány vajdasági egyházatyára, Németh László bánáti püspök elmélyült gondolataira vagy Harmath Károly ferences atya több évtizedes közösségépítő munkásságára. Bizonyára több egyházatyát is megilletne a dicséret, de bevallom, hogy ismereteim szerények. Sosem gondoltam arra, hogy az egyházatyák tartsák távol magukat a közpolitikától. Aki a közösségi érzést ápolja, az nem menekülhet a közpolitikától, de mindig is úgy véltem, és vélem ma is, hogy legjobb, ha az atyák távol tartják magukat a pártpolitikától, vagy a háborúira uszító eszméktől. Aki erre vállalkozik, azt már nem úgy kell megítélni, mint papot, hanem mint politikust. Ez történt Kirill orosz pátriárkával is, aki megáldotta az Ukrajnába vonuló orosz fegyvereseket. A minap video linken Porfirije szerb pátriárkával véleményt cserélt az ukrajnai helyzetről. Úgy beszélt, mint egy politikus Kirill pátriárka arra figyelmeztetett. hogy az orosz nemzetnek ma nagy belső egységre van szüksége. Nincs könnyű dolga a hazának, mondta. „Ezért tömörüljünk történelmünk központja Moszkva köré, azzal a tudattal, hogy erőnk az egységben rejlik, addig vagyunk erősek, míg egységesek vagyunk, és őrizzük a hitet a szívünkben, ha a nagy ősink példája lebeg a szemünk előtt, akkor Oroszország legyőzhetetlen lesz”. A pátriárka levetette az egyházi stallumot. Putyin politikusa lett. Úgy is kell megítélni, mint aktív politikust. (…)