2021. március 21., vasárnap
Rosszul aludtam, 9-kor napsütésben ébredtem, Anikó megjárta a piacot és a környező üzleteket. Ilyenkor mindig izgulok, féltem, hogy találkozik a vírussal. Olvasom a híreket: 11 132 új fertőzöttet jelentettek és 227-en hunytak el. Szerbiában 4232 fertőzöttről tudnak és 3 halottról. Anikó már figyelmeztet: a számok teljesen lekötik a figyelmemet. Nem is tudom már, hogy számomra miért olyan fontosak.
Vera Jourova, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnökére a Bloombergnek adott interjújában bejelentette, hogy az Európai Bizottság ki szorosan kényszeríti a tagállamtól a jogállamisági kritériumokat. Ezek alapján Magyarország és Lengyelország eurómilliárdos támogatásoktól kezdve, Magyarország az Európai Bíróság fordult, amely a nyár elején döntést hozhat, ezután a bizottság két hónap alatt véglegesíti és végrehajtja a szankciókat. Az eljárás még a magyarországi választások előtt lefolyna. A New York Times és a Süddetutsche Zeitung a belgrádi maffiózók és a kormány közötti szoros kapcsolatról szóló szám. Belgrádban a Száva téren az emberek körtáncot járva tiltakoznak a szigorítások ellen.
Tegnap Želimir Žilnik barátom telefonált, hogylétünk felől érdeklődött. Mi másról kezdenénk a beszélgetést, mint a vírusról. Ő felvette a vakcinát, Pfizert kért, de kínait sárga. Abban megegyeztünk, hogy eddig csak egyetlen módon tudtam védekezni: bezárkózással. Úgy reméli őszre minden rendben lesz. Kételkedem, szerintem ez év a vírus jegyében telik el, a következő sem vagyok biztos. Rátérek a Novi dannak adott nyilatkozatára. Branko Baletić dedinjei kertjében 1982-ben (Baletić apja rangos funkcionárius volt) találkozott Koča Popovićtyal. Sok mindenről beszélgettek vele, a modern művészetről, amely az egykori szürrealista elméletíró elutasított. Természetesen Titóról is. Koča Popović elmondta, hogy Tito beszél angolul, oroszul, németül, franciául, csehül – igaz, egyikben sem volt tökéletes. Nyelvtani hibákat védett. A modern művészetet elutasította, mert azt mondta, sok benne a misztifikáció. Ugyanezen az állásponton volt Krleža is. Tito kifejtette neki a véleményét, hogy a nép mindig tekintélyelvű megmentőt keres. „Ha leveszik a fotómat a falról, helyébe Ferenc Józsefét, Péter királyét vagy Pavelićét rakják fel majd”, mondta a marsall. A szerb nacionalizmusról KoČa Popovićnak lesújtó volt a véleménye. Sajnálatos, hogy a szerbek azon a civilizációs szinten maradtak, mint amilyenen 100 évvel ezelőtt voltak, idézve Žilnik Koča Popovićot a Novi Danban. Ironikusan jegyezte meg, hogy visszatértek a sajkacsához és a bocskorhoz. Aztán az olvasmányairől beszél. Nagyon dicséri Michel Martens Andrić-könyvét.
Mennyivel más Thomas Mann útja, ment Ivo Andrič! Végigszenvedte a német nacionalizmustól az antifasizmusig vezető utat. 1939. március 14-én jegyzi, hogy Hitler megszállta Prágát, de még az év augusztusában is reménykedik, hogy Hitler nem akar háborúzni. Nem akar, de talán rá fogják kényszeríteni. Augusztus 22-én Ribbentrop Moszkvába repül, hogy aláírták a német-orosz paktumot. „Továbbra is kétlem, hogy háború lesz”, jegyzi 1939 augusztus 23-án augusztus 24-án következik a fájdalmas felismerés: a „baloldal értelmét vesztette”, írja, mivel „többé-jobban Moszkvához igazodott”. Szeptember 1-jén a németek bombázzák Varsót, a németek benyomultak Lengyelországba. Az oroszok és a németek felosztják Lengyelországot. Thomas Mann keserűen tudomásul veszi: A végzet megindult a maga útján.