Naplójegyzetek – fragmentumok
2020, november 19. csütörtök
A bécsi terrortámadás továbbra sem nagy nyugton, nyilván a város közelsége miatt, de azért is, mert az utóbbi regényeimben, a Neoplanta, avagy az Ígéret Földjében, a Balkáni szépség, avagy a Slemil fattyújában, de a Temetetlen múltunkban is, Bécs távoli világítótoronyként szerepelt. (…) A legrosszabbat gondolhatjuk a Habsburgok politikájáról, ám tagadhatatlan, hogy Bécs volt Közép-Európa kulturális fővárosa és mind a mai napig nem szakított ezzel a hagyománnyal. Ezt bizonyítja az is, hogy tárt karokkal fogadta be a Közép-Európa Egyetemet. Bécs ezzel nyert, Budapest pedig veszített. Még azt is elismerem, hogy a CEU voltaképpeni helye a sokszínű és nyitott Bécs. Nyilván ezt a sokszínűséget sokan megvetik és gyűlölik. Többek között Hitler gyűlölte Bécset, gyűlölte a „fajok e kavalkádját, szlávoknak, cseheknek, lengyeleknek, magyaroknak, ukránoknak szerbeknek ezt a keveredését látva”. Hitler kategorikus volt: „A kétfejű birodalmi sas mintha egy vérfertőzés gyümölcse volna”, írta Bécsről. Úgy látszik, ezt a „keveredést”, nemcsak Hitler gyűlöli, hanem sokan mások. Attól tartok, egyre többen.
Arra gondolok, hogy a terrortámadás hány európai keresi a választ a nyugtalanító kérdéseire. Felháborodok, de fegyelmezem magam, ne vegyen erőt rajtam is a gyűlölködés és a félelem. Persze, ámíthatom magamat a lassú integráció reményével és sok hasonló nemes gondolattal. Holnap vagy holnapután újabb terrortámadásról olvasok majd. Ismerőseim, barátaim között sokan vannak, akik egypár évvel ezelőtt álmukban sem gondoltak az idegengyűlöletre, ezekben az években azonban az iszlámellenességgel párhuzamosan növekvő félelem táplálja az idegentől való szorongást és rettegést. A háztömböm liftjében elképesztő történeteket hallok a migránsokról. Könnyű lenne rájuk ragasztani a xenofóbia bélyegét, de nehéz megérteni, hogy mi történt velük és még nehezebb meggyőzni őket arról, hogy racionálisan reagáljanak. Attól tartok, hogy legtöbb érvem hatástalan. Európa határai megnyíltak, de a nemzetek bezárkóznak. És az emberek is.