FORGOT YOUR DETAILS?

Az autokráciába vezető út az antiliberalizmussal van kikövezve

Naplójegyzetek, fragmentumok május 4., kedd 41 évvel ezelőtt hunyt el Josip Broz Tito, Jugoszlávia elnöke. Az ország siratta, saját szememmel láttam a sírva gyászoló polgárokat az utcán. Sokan diktátornak nevezik, én sokkal inkább felvilágosult autokratát látok benne. Az ellentétes vélekedéseknek többféle magyarázata akad, az egyik a Tito-éra egymástól jól megkülönböztethető szakaszai voltak. A negyvenes évek

Délutáni séta

Naplójegyzetek, fragmentumok május 3., hétfő Hosszú idő után hosszabb délutáni sétát tettünk Anikóval, mivel az utcák kihaltak voltak, az ortodox húsvét miatt. Csak úgy hat óra körül népesedett be az utca, erre siettünk haza. Az emberek felszabadultak, arcmaszkot alig láttunk.  Továbbra is nagyon óvatosak vagyunk. Anikó engem félt, de igazából ő van nagy veszélyben, még

A. Gergely András esszéja a Balkáni szépségről

A.GERGELY ANDRÁS: BALKÁN SZÉPSÉGEI, VAGY SORSFÚTTA ÉLETUTAINK https://www.szovetirodalom.com/2021/05/24/a-gergely-andras-balkan-szepsegei-vagy-sorsfutta-eletutaink/ 2021.05.24. Végel László nem nyugtat, nem kecsegtet. Nem is kíméletlen, de a Balkáni szépség, avagy Slemil fattyúja kötetében[1] elbeszélt sorsok kegyetlenségei nemigen hagyják a megértésre való világ látszatát annyinak, amennyi lehetne. Nem is tág világ ez, mindössze egyetlen falusi-kisvárosi miliő, egyetlen család egyetlen nagyapa-sorsa, de történéseiben és lényében ott rejtőzik

Koncz Istvánról

  Naplójegyzetek, fragmentumok május 2., vasárnap „Én, Koncz István, ezerkilencszázharminchét/ augusztus huszadikán/ születtem, és/ azóta sem/ törődtem/ bele a világba” köszöntött ránk Koncz István az egyik versében (Én-vers, vagy líra). 1997 június 20-án 60 éves korában hunyt el.  24 év múlva egyre inkább gyötör a kérdés, hogy tudunk-e visszaköszönni neki. Merünk-e válaszolni? Beletörődtünk-e a világba?

Naplójgyzetek, fragmentumok április 26., hétfő Slobodan Šnajder Rézkorszak című regényét olvasom. Számomra az utóbbi évek legizgalmasabb közép-európai regénye, ezért nem lepett meg, hogy a német bestseller-listák élére került. Azt tapasztalom, hogy a volt Jugoszlávia irodalmában egyre több önéletrajzi jellegű a századunkkal szembenéző és számot adó regény jelenik meg. Mintha csak újfent a Czeszlav Milosz által

Bunga-bunga kultúra

Naplójegyzetek, fragmentumok 2021. április 25., vasárnap (…) Az egykori uralkodók a filozófusokkal, drámaírókkal, zeneszerzőkkel és írókkal társalogtak, ezek viszont a celebekkel „értekeznek”. A neofita új osztály kimondottan ízléstelen, narratívája a bulvársajtó szókincséből merít. Némelyikük szókincse olyan szegényes, hogy csak azt tudja eldadogni, hogy „hazai ellenség és külföldi bérenc”. Még az ellenfeleikkel sem tudnak elegánsan „leszámolni”.

Neoplanta – újra

Naplójegyzetek, fragmentumok 2021. április 23., péntek Megérkezett Gordana Pilipović levele az Adenauer Stiftungból. Természetesen az Újvidék kulturális főváros programjában szerepelni fog a felújított Neoplanta, előadás, amelyet egyébként idő előtt levett a műsoráról az Újvidéki Színház. (…)

Külföldi bérencek és hazaárulók

Naplójegyzetek, fragmentumok április 22., csütörtök Az utóbbi években többször is gondoltam az osztrakiszmoszra, a görögök cserépszavazására. A görögök ilyesféle népszavazással tíz évre száműzték azt az egyént, aki túl nagy befolyást és hatalmat szerzett szerzett magának. Nem volt ez teljes értékű büntetés, hiszen vagyonát és politikai jogait nem veszítette el, csak megelőzték, nehogy a túlhatalommal rendelkező

A vírus politikai fegyver lett

Naplójegyzetek, fragmentumok április 16., péntek A jövő kiszámíthatatlan, ismerik el a társadalomtudósok, akik többé már arról sem mernek értekezni, hogy mi vár ránk 2022-ben. A kormánypolitikusok viszont magabiztosak: a boldog jövő a küszöbünkön várakozik, mondogatják és kórusban ismételgetik: legyőztük a vírust, miközben a soron levő választási győzelemre szomjaznak. A vírus politikai fegyver lett. Többé nem

Harminc év után…

Naplőjegyztek, fragmentumok április 15., csütörtök Egy létező vagy nem létező, a határok átrajzolásáról szóló állítólagos szlovén non paper istenesen felborzolta a balkáni közéletet. Felborzolta és – megosztotta. Néhány ismerősömet azzal nyugtatom, hogy remélhetőleg fake news az egész, amit sorra hitetlenkedve fogadtak.  Elismerem a hitetlenség magyarázatát. Az emberek nagy része úgy érzi, hogy a délszláv háborúk
TOP