Naplójegyzetek, fragmentumok augusztus,24., kedd Nem hagy nyugton a Kertész-kérdés, „Engem a holokauszt tett zsidóvá, s ez új jelenség Európában”, írja a K. dossziéban. Amiről ír, a törvényszerű jelenség, erejét életem egy-egy időszakában én is érzékeltem. A hatvanas és a hetvenes, de a nyolcvanas évek elején a magyar identitásomat, pontosan úgy érzékelem, mint a szüleim vagy

Naplójegyzetek, fragmentumok augusztus 23., hétfő A legmagasabb magyar állami kitüntetéssel, a Szent István-renddel megtisztelt Nobel díjas Kertész Imre, egy életen át vívódott az identitással. Magyar írnak tartom, hiszen műveit magyarul írta, bár tisztában vagyok az őt kínző kérdőjelekkel és dilemmákkal. „A magyar irodalomhoz nem tartozom – írta az egyik megható feljegyzéséében, a Nyílt titokban -,

Naplójegyzetek, fragmentumok augusztus 20., péntek Már évek óta Szent István napján Széchenyit olvasok. Ezen a napon az 1846. december 20-án megtartott beszédét vettem elő. „Nemzetünknek mindig az egyik legnagyobb hibája, hogy vagy nem bízott magában, vagy elbízta magát.” Van-e ennél időszerűbb magyar mondat? Átfutom a híreket, arról olvasok, hogy mennyivel jobbak vagyunk, mint a többiek.

Naplójegyzetek, fragmentumok augusztus 19., csütörtök Csak sejtem, hogy a filozófusok és az eszmetörténészek között mekkora vitát fog kelteni Mihályi Péter és Szelényi Iván tanulmánya ( Harminc év után ) a Mozgó Világúj számában. A rendszerváltás utáni magyarországi liberális demokrácia éves történetét mérlegelve a szerzőpáros megállapítja, hogy számos hiányossága ellenére sikeres volt. Magyarország sokat változott és

Naplójegyzetek, fragmentumok 2021. augusztus 15., vasárnap Palicson megtartották a Szent István napi ünnepségeket, amelyen Novák Katalin, Magyarország családokért felelős tárca nélküli miniszter mondott ünnepi beszédet. „Ezer év elteltével is miénk a feladat, hogy megőrizzük keresztény kultúránkat és megvédjük az újraegyesített nemzetet”, mondta, majd megfogalmazta az optimista zárszót: „a nemzeti büszkeség évtizede következik.” Gondolata erősen emlékeztet

Naplójegyzetek, fragmentumok augusztus 13., péntek Este a hetek óta tartó kánikula annyira kimerített, hogy nem bírtam még olvasni sem. Kiültem a panellakásom kis teraszára, bámultam a környező lakásokat, van egy kis rés, amelyen még a távolabbra látok, talán egészen Szerémségig. Csak ezt a kis részt ne rabolják el tőlem a városatyák. Előveszem a tabletemet és

Naplójegyzetek, fragmentumok 2021. augusztus 12., csütörtök Tegnap Szicíliában megdőlt az európai hőségrekord: 48,8 c fokot mértek. (…) Kis János alapos és gondosan mérlegelő életinterjú-kötetében (Szabadságra ítélve) elmondja, hogy neki sokat a munkahelyről való kirúgása. Személyes élménye lett az, miről addig a könyvekben olvasott. Másképpen éltem át ugyanazt a történetet. A nyolcvanas évek végén tagja voltam

Naplójegyzete, fragmentumok augusztus 11., szerda A közeli kávézóban találkoztam Gordana Noninnal, hogy részletezzük a Danasnak adandó interjút. Elmondtam neki, hogy unom a sokszor elhangzott állítást, hogy a kisebbséginek két hazája van. Inkább hajlok arra, hogy egy sincs. Nem a napi politikai vagy a kimondottan adminisztratív jogi értelmezésre gondolok, hiszen ez sokkal többet jelent a politikánál.

Naplójegyzetek, fragmentumok augusztus 8., vasárnap Az elmúlt ötven esztendőben soha még nem érzékeltem ennyire a vajdasági magyarság önkétes függőségét, mint az utóbbi évtizedben. Függőség mindig volt, az egypártrendszeri függőség tagadhatatlan, csakhogy nem önkéntes. Izgatottan lestük, hogy holnap vagy holnapután rövidebbre, vagy hosszabbra fogják-e a pórázt. Megtanultuk olvasni a sajtót, amelyből arról is értesültünk, amit nem

Naplójegyzetek, fragmentumok augusztus 5., csütörtök Időről-időre felcsillan az új baloldal emléke. Igaz, nem a vajdasági magyar értelmiségi körökben, amin nem lepődöm meg. Az sem meglepő, hogy Magyarországon legfeljebb néhány elszigetelt értelmiségi tér vissza a témára, a szellemi élet fősodrában hiába keresem az újbaloldal szellemiséget, bár – ezt is el kell ismerni – Tamás Gáspár Miklós