FORGOT YOUR DETAILS?

Emberarcú milosevicizmus?

2000. október 5-én Szerbia nem tudott nemet mondani a múltra. 2003. december 28-án viszont nem tudott igent mondani a jövőre. Szerbiának arra sincs ereje, hogy visszatérjen a múltba, de arra sem, hogy belépjen az jövőbe, hanem a kettő között vergődik Kedves Barátom, Sokszor gondolok arra, hogy Franz Kafkának mindenben igaza van, csak azt nem látta

A kötéltáncos

Eörsi István: Kérdések, barátaimnak. Noran, 2003. 73. oldal, 1400 Ft Eörsi István új verseskötetét sokan meglepetéssel teszik majd le, azzal a kérdéssel, hogy új Eörsivel találkoztak, vagy pedig rosszul olvasták a régit?A kérdés jogos, mert bár a kötet minden egyes verssora Eörsire vall, a kötet egésze mégis a nóvum erejével hat. Úgy vélem Eörsi István

Multikulturális régiók: a 20. század adóssága

Előzmények Az ismert osztrák írónak, Hemito von Doderernek van egy kevésbé ismert regénye, a Slunji vízesés, amelyben teljes egészében felragyog Közép-Európa és a Balkán multikulturális panorámája. A 19. század végén kezdődő regénycselekmény valójában Bécsben indul, abban a városban, amelyet Hitler negyven-ötven évvel később  bűnös város -nak nevezett. Ha elolvassuk az osztrák író regényét, akkor rájövünk,

Vajdasági retró

A berlini fal ledöntése új arcú Európát vetített elénk, de gyorsan kiderült, hogy a szemünk előtt zajló átalakulás nem merülhet ki csak a politikai rendszerváltásban.A rendszerváltás feltárta az adott kulturális és civilizációs paradigmákat, amelyek nem csak fékezték a politikai átalakulást, hanem sokszor szembe is kerültek vele. Egy évszázad megoldatlan gondja törtek felszínre, nem csupán egy

A territorialitás és a nacionalizmus aktuális vitája Szerbiában

A területi autonómia, mint a demokrácia megszilárdításának eszköze Lassan csillapodik a szerbiai elnökválasztásokat követő eufória. Vojislav Koštunica győzött, de az is kiderült, hogy a választási csalások ellenére győzelme nem elsöprő.

Homokdombok

Nemzedéki élményemet elsősorban és mindenekfelett rajongó, később pedig fájdalmas, tűnékeny tapasztalattá átalakult szel­lemi mércével, erkölcsi érzékenységgel éltem át, melyet nem a múlt értékei támasztottak alá, hanem módszeres, fanatikus re­mény.Fikció lenne mindez? Önáltatás? Elérhetetlen dolog? Hozzáállás kérdése: én a nemzedékfogalmat szellemi communitas­nak tartottam, amely rettenthetetlenül anticipál, éppen azért, mert tudja, nincs vesztenivalója. Engem tehát a Symposion

Szerbhorváth György: Végel Wittgensteinja Vajdaságban

– kommentárok – Az emberek legtöbbjének a hetes a kedvenc száma. Nekem a 2189796654896548416565-ös. – egy vicc – Már magam is unom kissé ama kérdésemet, hogy ezt vagy azt a könyvet miért itt vagy ott és miért éppen ekkor vagy akkor adták ki. Azonban most is felteszem e kérdést: vajon mi az oka annak, hogy

A közép-kelet-európai hisztériáról

Az 1956-os magyar forradalom 40. évfordulója alkalmából újra felmerül Bibó István magyar eszmetörténész életművének és életútjának mérlegelése.

A cenzúra és a kisebbségi demokrácia

Nálunk nemcsak a háború, hanem a rendszerváltás miatt is megbomlott a nemzedéki folyamatosság, annyira, hogy még nemzedéki konfliktusok sem születtek. A negyvenévesek is joggal ér­zik, hogy nem volt idejük felelőtlennek lenni, mert korán meg kellett öre­gedniük, a huszonévesek pedig attól rettegnek, hogy nem lesz alkalmuk még fiatalnak sem lenni. Szinte egy napon jutott kezembe a

A vég kezdete

Marko Nikezić (1921-1991) a jugoszláv kommunista mozgalom rendhagyó figurája.
TOP