Közpénzek és vagyonbevallás
2011. szeptember
A hatalmat szabályozni kell, akkor is, ha kisebbségi
A szerbiai sajtóban egyre többször szóba kerülnek a Magyar Nemzeti Tanáccsal kapcsolatos aggodalmak Érdekes azonban, hogy egyáltalán nem vetődik fel a kérdés, hogy a Magyar Nemzeti Tanács tagjainak – bár rendelkeznek közpénzekkel – miért nincs vagyonbevallási kötelezettsége. A tanács vezetői azt állítják, hogy azért, mert erre nem kötelezi őket a törvény. Ez így igaz. Ellenben felmerül a kérdés, hogy a VMSZ parlamenti képviselői miért nem tettek módosító javaslatot a törvény meghozatalakor. Nem hiszem, hogy a szerbiai képviselőház elutasította volna. Ugyanakkor semmiféle szabályzat nem foglalkozik az összeférhetetlenségi elvvel. Vajon a Magyar Nemzeti Tanács tagjai által vezetett szervezetek és intézmények részesülhetnek-e azokból a közpénzekből, amelyek összefüggésben vannak a Magyar Nemzeti Tanáccsal. Hogyan értelmezhető a funkcióhalmozás a Magyar Nemzeti Tanácsban?
Bojkott?
A dél-szerbiai albánok bojkottálják a népesség-összeírást, mert a formanyomtatványok szerb nyelvűek, s úgy vélik, ezzel sérülnek a kisebbségi jogok. Belgrád azzal tromfolt, hogy a többi kisebbség nem helyteleníti ezt a megoldást.
Elvi és gyakorlati együttműködés
Igor Mirović a Szerb Haladó Párt vajdasági vezetője nyilatkozik az újvidéki Dnevniknek. Szerinte egyedül a VMSZ folytat elvszerű politikát és egyben elismeri, hogy a két párt között elvi szinten van együttműködés, de gyakorlati szinten nincs.
A bűnösök tiszta lelkiismerete
A nagy német könyvsikerek közé tartozik Charles Lewinsky regénye, a Gerron. Fikciós életrajz, mondhatnánk, hiszen az ismert színész és rendező Kurt Gerron életéről szó. A színészt theresienstadti gyűjtőtáborba internálták, ahol megparancsolták neki, hogy készítsen filmet a tábor életéről. Tudni kell, hogy Theresienstadt részben „kirakat-tábor” volt, amely arra szolgált, hogy szebb képet teremtsen a holokausztról. Nem kellett neki hazudnia, csak éppen a látszatot kellett ábrázolnia, s ez erkölcsileg hazugságnak számított. Gerron elkészíti a filmet, azzal a reménnyel, hogy hátha ezzel megmenekül a biztos haláltól. De ez nem menti meg, rövidesen a másik táborba szállítják. A regény tulajdonképpen Gerron lelkiismereti dilemmáját tárja fel, amelyet arról szól, hogy miként gondolkodjon az ember a mennyországban a pokolról. Lewinsky úgy látja, hogy Gerron ártatlan, az életét mentette és nem hazudott, ám mégis bűnhődik. A regény nagy kérdése azonban az, hogy ebben a világban miért kell az ártatlanoknak bűnhődnie és a bűnösök miért nem éreznek lelkiismeret furdalást. Talán azért, tenném hozzá, mert ők nem is tesznek fel maguknak kérdéseket, s biztos alibivel vállalják a vétket.
Gyászkeretben a privatizáció
Vajdasági mércével Pazin kisváros, mindössze 9000 lakost tartanak nyilván. A város főterén és annak környékén azonban ingyenes wi-fi található, a fő utcán képzőművészeti szalon és egész nap nyitva tartó könyvtár. Helyi könyvkiadó működik, amely főleg az isztriai írók könyveit adja ki. Két könyvkereskedés tart nyitva. Itt nem sokat beszélnek a nemzeti szellemről, de ha betérek a könyvtárba, hogy elolvassam az aznapi újságokat, azt tapasztalom, hogy a két könyvtársnő nem győzi a munkát. Betértem a kiállító terembe, ahol éppen Pazin történetéről szóló kiállítást nyitottak meg. Ahogy láttam Pazin és Isztria nem szégyelli a partizán múltját. Bár itt is történtek atrocitások, főleg az olaszok kitelepítése emlékezetes, ám, mint olvasom, a kiállítás célja, hogy feltárja az 1990 körül archívumokba elrejtett történelmet. Előkerültek a partizánok bevonulását, Tito isztriai látogatását megörökítő megsárgult fotók. A szocialista hétköznapok dokumentumai. A kiállítás záró képe a Pazinka nevű vegyipari vállalat privatizációját elrendelő zágrábi kormányhatározat. Privatizálták és – tönkrement. A zágrábi kormányhatározatot gyászkeretbe helyezték a paziniak.
Lelkiismereti kérdés
Újra napirendre került a Djindjić-gyilkosság. Srdja Popović ügyvéd többször is kezdeményezte, hogy az ügyészség vizsgálja ki a gyilkosság politikai hátterét, de az ügy ezzel lezárult. Most váratlanul felröppent egy rangos politikus neve, természetesen ez csak találgatás. Lehet, hogy ez is időhúzás. Meddig tart ez? Lehet-e tovább kerülgetni a forró kását, hiszen ez a gyilkosság immár az ország lelkiismeretének a kérdése.
Az államfők és a szex
Berlusconi nőügyivel van tele a horvát sajtó. A katolikus Horvátországban az egyszerű emberek felháborodnak az olasz kormányfő szexuális kalandjain. A horvát újságok ironikusan kommentálják, hogy egyedül Vlagyimir Putyin veszi védelmébe, szerinte Berlusconit azért támadják, mert féltékenyek rá és szeretőire.
Mit mond a szakma?
Szerbia Alkotmánybírósága úgy döntött, hogy szeptember végéig felülvizsgálja a Vajdaság statútuma alkotmányosságát. Az alkotmányvédő bíróság többek között szakmai véleményezésére Kosta Čavoškit a Szerb Tudományos Akadémia társadalomtudományi osztályának levelező tagját kérte fel. Úgy látszik a Szerb Tudományos Akadémia szelleme nem csak a kilencvenes években kísértett, hanem mai is kísért.
Contra Európa
A vajdasági magyar média, akárcsak az oktatási rendszer az elmúlt években sorvadásnak indult. Miközben a szerbiai szintéren szinte burjánzik a média, a vajdasági magyar médiában nagy létszámcsökkentés történt, több fontos helyi adó pedig megszüntette magyar nyelvű műsorát. Ebből a helyzetből kiutat kell keresni. Az értelmiségiek többször is felvetették az európai normákkal kompatibilis, ám a privatizáció buktatóit és veszélyes örvényeit is elkerülő, nem centralista megoldás lehetőségét. Ezzel ellentétben a Magyar Nemzeti Tanács a centralista államszocialista modellben működő, egy politikai testület hatásköre alá tartozó változatot érvényesített A szerbiai hatalom ezt el is tudta volna fogadni, hiszen a pártalkuk keretében ezzel a kisebbségi média megfelelő ellenőrzést nyert volna. Némi töprengés után ez kapott helyet a szerbiai médiastratégiában. Csakhogy az államszocialista modell nem felel meg az európai normáknak, ezért az Európai Bizottság bírálta a szerbiai médiastratégiát, többek között szóvá tette, hogy a nemzeti tanácsok rendelkeznek a kisebbségi médiumokkal Ezt helyteleníti a EB, mivel a tanácsok politikai jellegűek, tehát fennáll a veszély a média szabadságának megnyirbálására. A Magyar Nemzeti Tanács tehát szembe került az Európai Bizottsággal. Ezek után csakis Magyarország Unión belüli szava segíthet. A szerbiai képviselőházban is születhet valamiféle kompromisszum, de félő, hogy ebben a nagy huzavonában éppen a lényeg veszik el, ez pedig a következő: nem csak hogy meg kell őrizni a jelenlegi médiát, hanem újakat kell alapítani, továbbá a digitális forradalom korszakában új utakat is kell törni.
Görög csapda
A szlovén Tomaž Mastnik ironikusan jegyzi meg, hogy immár magunk mögött hagytuk a klasszikus totalitarizmus korát, a „totalitarizmus liberalizálódott, a liberalizmus pedig totalizálódott”. Baljós és válságba vezető kusza folyamat ez. Ezt a válságot éli át Európa, s főként a „perem-Európa”. Viszont a folyamat feltartóztathatatlan. Tegnap még Európa segítette Görögországot, már viszont fennáll a veszély, hogy az egész Európa Görögország lesz. Belezuhantunk Beckett világába, s most lejtőn keresünk kapaszkodót, hogy valamiképpen kimásszunk a szakadékból.
Tiszta vizet a pohárba!
A magyar kisebbségi pártlapokban olvasom, hogy a szerbiai vagyon-visszaszámoztatási törvény inaugurálta a kollektív bűnösség fogalmát. A Magyar Nemzeti Tanács lapjaiban a magyar politikusok egymással versengve ítélik el a kormányt. Ennek már fele sem tréfa, s ha ez valóban így van, akkor nem elegendő „magunk között” virtuskodni. Ha ez igaz, akkor az MNT-nak kell állást foglalni, ismertetni a szerb közvéleménnyel álláspontját, s mivel a tanácsban annyi jogász van, mint az égen a csillag, élni kell a legitim eszközökkel: a szerbiai alkotmánybíróság, továbbá a nemzetközi fórumok elé kellene terjeszteni a kérdést.
Családi Kör, 2011. 09. 29.