Naplójegyzetek, fragmentumok
2021 január 31., hétfő
Holnap leszek 81 éves.
Az ÉS pénteki számában Majtényi László köszönti a 80 éves Sólyom Lászlót. Megható sorok a volt köztársasági elnökről, a jogászprofesszorról, s nem szabadulok a gondolattól, hogy a mai Magyarországon milyen nagy szükség lenne több ilyen korrekt közéleti személyiségre. Ritkán szólalt meg, s igaza van Majtényi Lászlónak, többször is megszólalhatott volna, de amikor megszólalt, akkor olyan bölcs elnökként szólt, aki nem tartotta magát tévedhetetlennek. „Én vagyok a belga Magyarországon”. Így határozta meg magát. „A konzervatívoknak liberális vagyok, a liberálisoknak konzervatív”, nyilatkozta egy alkalommal. Nap nap után én mélyen átérzem az ilyesféle a tragikus magyar ellentmondást, talán azért nem találom sehol a helyem. Az ő kezéből vettem át a Kossuth díjat. Asz egyik számomra fontos gondolatáról kevés szó esik, elnökként ő próbálkozott, hogy az új idők szellemében új alapokat teremteni a határon túli magyarok helyzetének és megmaradásának értelmezésére. Részt vettem egy általa szervezett budapesti tanácskozáson, s láttam, többet jegyzett, mint beszélt. Nem akadt folytatója, s azóta is a kisebbségben egyre gyorsabban fogyatkozunk, mivel a régi tömlőkbe szeretnének új bort önteni.