Naplójegyzetek, fragmentumok
- október 9., vasárnap
2028-at írunk. A nemzeti eszme végleges győzelmet aratott Oroszországban. Vlagyimir Szorokin regélnye feleleveníti Rettegett Iván diktatúráját. Komjaga Az opricsnyik egy napja című disztopikus/szatirikus regényének főhőse a következő vallomást teszi: „Gyűjtöm az erőt az ellenség gyűlöletéhez. Élesítem szellemem. Igen, szóródjanak szét az Isten és Uralkodónk ellenségei. (…) Ellenség pedig van garmadával, ami igaz, az igaz. Épphogy feltámadt Oroszország a Szürke Hamuból, épphogy öntudatra ébredt, épphogy tizenhat évvel ezelőtt Uralkodó Atyánk, Nyikolaj Platonovics lerakta a Nyugati Fal alapkövét, épphogy megkezdtük elutasítani mindazt, ami kívülről jövő, idegen, s azt, ami ördögi, idebent – erre minden résből, mint a kártékony mszkolopendrák, előmászott az ellenség. Államunknak mindig voltak külső és belső ellenségei, de olyan kegyetlenül sohasem élesedett ki a harc velük, mint a Szent Oroszország Újjászületésének korszakában”. Egyetlen napról szól a regény, valójában a keleti diktatúrák mindennapjairól. Napjainkról is. Az opricsnyik egy napja radikálisan másféle totalitarizmust tár fel, mint Orwell nevezetes regénye, az 1984. AÍz uitóbbi egy modern világban történik, modern eszközökkel, viszont Szorokin művében a modern eszközöket egy feudális világban tárja fel. Ennek jelképe például a szupermodern furkósbot. Ez jellemezte a cárizmust, a sztálinizmust és a putyinizmust is. A regénybeli Komjaga nagyban alkoholizál, droggot fogyasszt és az orosz ortodox egyházat élteti. A kritikusok szerint Szorokin remekül parodizálja a posztmodern regényt, talán éppen ezért tartom Az opricsnyik egy napját a legjobb posztmodern regénynek.