2020. március 22., vasárnap
Reggel bekapcsolom a tévét, szörnyű jeleneteket látok. Az N1 zágrábi stúdiója helyszíni közvetítésben számol be a zágrábi földrengésről. Kora reggel, úgy hat óra körül a koronavírus ellen védekezés idején a Richter skála szerint, 6.5. majd 6, majd egy gyengébb, vagyis 3,7 fokos földrengés rázta meg Zágrábot. Látom az ismert utcákat, óváros romos épületeit, az utcák tele törmelékkel, az az utcára menekült embereket, akik nem mernek visszatérni a lakásokba. A látvány kétségbe ejtő. Azonnal telefonálok néhány barátomnak. Šnajder jól van, mivel lakóhelye 25 kilométerre van a városközponttól. Jergović valahol a 18. emeleten lakik, de nem a központban, az épület kilengett, de minden rendben. Vlaho Bogešić a Miroslav Krleža Lexikográfiai Intézet volt igazgatja ironikusan közli, hogy a szocializmusban épült háztömbben lakik, amely ellenáll a földregésnek. A legrosszabb helyzetben Tito Bilopavlovič és Branko Čegec, ők a városközpontban laknak. Megúszták. Čegecnek csak a könyvek potyogtak le a könyvespolcról.
Szerbiában 188 koronafertőzött. Megérkeztek a kínai szakemberek, hogy tanácsaikkal segítség Szerbiát.