Naplójegyzetek, fragmentumok
2021. október 15., csütörtök
Napjainkban egyre többször szóba kerül az önéletrajzi elemek beiktatása a modern regénybe. A kritikusok szerint egyre inkább elmosódik a határ az önéletrajz és a regény között. Az irodalomelmélet is egyre többet foglalkozik az autofikcióval. Az európai irodalomban évek óta meghonosodott terminusának az újvidéki Polja című folyóirat tavaly külön blokkot szentelt. Nem új jelenség ez, mindig is a próza egyik fontos eleme volt, csak a kritikusok nem foglalkoznak vele. Danilo Kiš a hetvenes években emlegette, hogy a prózájában rendkívül fontos szerepet játszanak az önéletrajzi elemek. Azt sem titkolta, hogy rendkívül nehéz elválasztania a fikciót és az önéletrajzot, erre csak a szerző lenne képes, aki azonban idővel képtelen különbséget tenni a vele megtörtént valós esemény és a fikció között. Egy azonban észre, folytatta, ő csak arról tud írni, amit személyesen megtapasztalt, ezeket a tapasztalatokkal felruházza hőseit. Az 1942-es gyerekként megtapasztalt szörnyűséges újvidéki nacionalizmus határozza meg a regényeinek világát is. Családi trilógiájának (Kert, hamu, Korai bánat, Fövényóra) világa kifejezi annak a kornak a nagy problémát: a magyarországi zsidóüldözéseke koráról van szó. Danilo Kiš véleménye szerint ugyanis az értékes regények a kor problémáival vívódnak, különbden a „pókhálós regényekről” van szó. Szerinte minden kiváló regénynek van egy metafizikus kisugárzása, amely nem képes észlelni a szociológiai szempontokat, sem, sem a strukturalista és a formalista kritika Az 1942-es gyerekként megtapasztalt szörnyűséges újvidéki nacionalizmus határozza meg a regényeinek világát is. Családi trilógiájának (Kert, hamu, Korai bánat, Fövényóra) világa kifejezi annak a kornak a nagy problémát: a magyarországi zsidóüldözéseke koráról van szó. Danilo Kiš véleménye szerint ugyanis az értékes regények a kor problémáival vívódnak, különbden a „pókhálós regényekről” van szó. Szerinte minden kiváló regénynek van egy metafizikus kisugárzása, amely nem képes észlelni a szociológiai szempontokat, sem, sem a strukturalista és a formalista kritika Az 1942-es gyerekként megtapasztalt szörnyűséges újvidéki nacionalizmus határozza meg a regényeinek világát is. Családi trilógiájának (Kert, hamu, Korai bánat, Fövényóra) világa kifejezi annak a kornak a nagy problémát: a magyarországi zsidóüldözéseke koráról van szó. Danilo Kiš véleménye szerint ugyanis az értékes regények a kor problémáival vívódnak, különben a „pókhálós regényekről” van szó. Szerinte minden kiváló regénynek van egy metafizikus kisugárzása, amit nem képes észlelni sem a szociológiai szempontokat követő, sem a strukturalista és a formalista kritika