2022.október 4. kedd
Tegnap 426 forintot ért egy euró.
Hosszú idő után Anikóval találkozunk Nedim Sejdinovićtyal és Duško Medićtyel. Szóba kerül az újvidéki városrendészeti zűrzavar. A tervek szerint az elkövetkező két esztendőben – írta Sejdinović a Vremeben megjelent egyik cikkében – arról írt, hogy Újvidéken egymillió négyzetmétert kitevő 20 000 új lakás épül. A nagy nemzetközi kölcsönök egy része, a szakértők szerint 25 százaléka, az új elit zsebébe kerül, amely a könnyen szerzett tőkét nem az iparba, a termelésbe fekteti be, hanem ingatlanokba. Az építőipar dominál a szerbiai gazdaságban, amely eltorzítja az egész szerbiai gazdasági életet. Épülnek az új lakások, amelyeket az új elit vásárol. Nem csak Szerbiában, hanem Görögországban és Törökországban is. Vannak görög települések, amelyekben vagy 4-5 ezer szerbiai állampolgár vásárolt magának lakást. A török cégek lakásvásárlási közvetítőt keresnek. Újvidék rendkívül vonzó a befektetők részére. A boszniai Szerb Köztársaság cégei lakásokat építenek, amelyeket főleg a boszniai Szerb Köztársaság polgárai vásárolnak meg. Valójában ezeket a lakásokat Banja Lukán hirdetik és árulják. Nem véletlen, hogy – olvasom a Vremeben – az egyik szellemes újvidéki polgár Dodik sugárútnak keresztelték el valamelyik újvidéki sugárutat. A hivatalosan Pupin palotát máris az újvidékiek Dodik palotának nevezik. A keresletet növelik az Oroszországból érkező menekültek. Bojan Stanić a Gazdasági kamara munkatársa szerint márciustól napjainkig mintegy 25 000 főleg az IT-szektorban és a külkereskedelmi cégek birtokosának számító orosz menekült tartózkodik Szerbiában, nagy részük Újvidéken. A kereslet nagy, de nem kizárt, hogy a gazdasági válság hatására csökkeni fog, úgyhogy csökkennek majd az ingatlanárak is, ami magával vonja az építőipar válságát. Beszélgetés közben azon töprengek, hogy az építőipar válsága mellett, milyen válságról lehet még szó. Az energiaválság máris érezteti a hatását, de igazából csak pár hónap múlva ér el bennünket. Egyelőre csak az áram- és a gáz takarékosságra figyelmeztet a kormány, de ez csak a kezdet. Nem véletlen Vučić elnök homályos apokaliptikus figyelmeztetése. Éppen a mai nyilatkozatában arról beszélt, hogy „újabb sztálingrádi csatára” számít. A kérdés az lesz, hogy hová tartunk mi, szerbek, mit kezdünk majd magunkkal. tette fel a drámai hangon. Koszovónál is súlyosabb megpróbáltatás vár ránk. Az szélsőjobboldali pártok erre nem is gondolnak, ők radikálisabbak Vučićnál. Nem kétlem, hogy Šešelj nagy elismeréssel szólna róluk. Matija Bečković Szabadka és Zenta díszpolgára a szélsőjobboldali blokk élére állt, és bejelentette, hogy céljuk az, hogy Koszovó Szerbia integrális része legyen Kéz a kézben jár Vuk Jeremić pártja és a Dveri. persze ott díszelegnek a Fogalomtevők is. Ki gondolta volna, hogy ezek túltesznek a volt radikális Vučićon? Ennél alább nem adják. Főleg Putyin támogatására számítanak. Ez bizony nem kis teljesítmény, hiszen – olvasom újra csak Nedim Sejdinovićot – a Szerb Haladó Párt sosem mondott le a Szerb Radikális Párt irányelveiről, csak némileg megédesítette a nyugati szupermarketekben található bájitalokkal. A nacionalizmus főbb szerbiai ismertető jegye a Nyugat-ellenesség, a Putyinfilia, a demokrácia és az emberi- valamint a szabadságjogok megkérdőjelezése. Az extrémizmus pedig a felfokozott nacionalizmus, amely Balkánon – Boris Budent idézte – mindig tömegsírokkal fejeződik be (Vreme, 2022. szeptember 22).