Cetli, töltény, ismeretlen tömegsír
Amint értesülök, mind közelebb a Tomislav Nikolić szerb és Áder János magyar államelnök találkozója. Na, és mi következik azután. Szerintem az, ami eddig is volt. A két elnök fejet hajt az ártatlan áldozatok emlékműve előtt. Jelképes gesztus! Közben, nem kellene megfeledkeznünk a valóságos helyzetről, vagyis a tényekről! A „hideg napok” áldozatainak tudjuk a nevét, emléktáblákba vésve van feltüntetve a szobor környékén. De van-e vezeték illetve keresztnevük az ártatlan magyar áldozatoknak, vagy azok mindörökre névtelenek maradnak? Kik előtt hajt fejet Áder János és Tomislav Nikolić? Nem véletlenül jut eszembe, hiszen most folynak a vajdasági bíróságok előtt a rehabilitálási perek. Minimum elégtételt illene szolgáltatni mindazokat, akiket nem a jogállami törvények alapján gyilkoltak meg, s még azt sem tudni, hogy melyik tömegsírba vetették őket. Láttam ítéleteket, amelyek jogszerűnek minősítették azoknak a kivégzését, akiknek még védőügyvéd sem jutott. Tehát, még ahhoz sem volt joguk, amit Tito marsall engedélyezett Draža Mihailovićnak. Ez lenne a jogállamiság ismérve? Maradt egy cetli, a töltény és az feltételezett vesztőhely.