Napló, 2003 (részletek)

(Életképek) A Fudex autóbuszával átlépem a szerb határt. Most már nem Jugoszlávia, hanem Szerbia és Montenegró határát. A közeli étteremben pihenő, a tévén a Pink műsora. Egy félmeztelen turbó-folk énekesnő műsorszámát sugározza. De senki sem figyeli a műsort. Már ez sem lelkesít senkit. A bejárati asztalnál egy kifestett nő nézegeti magát a tükörben. A másik

Egy farmernadrág története

Sz. L-ak 1991-ben történt. G. L. dramaturggal az újvidéki televízióban közölték, hogy nincs rá többé szükség. Nem lepte meg a hír, hiszen Szerbiában éppen akkoriban számoltak le a nemzetmentők a nemzetárulókkal. A tankok már hónapok óta kitartóan vonultak Vukovár felé. A tv épületében pedig egyre több ismeretlen, terepszínű egyenruhát viselő ember flangált. Nem katonák voltak,

Jönnek a pestiek!

A népviseletbe öltöztetett, csőszárú csizmát a hóna alatt szorongató, mezítláb baktató, Pemzlit, immár nem bámulja meg senki. Holott néhány hónappal ezelőtt, ha meglátták a járókelők, akkor reménykedve biztatták egymást: jön a rangos a pesti küldöttség. Azok voltak a szép idők! A városi előkelőség éjjel nappal ülésezett. Hetényi úr, a helyi kisebbségi párt elnöke elrendelte a

A Trianon étterem

Gálik János franciaországi munkavállalási engedélyre várt éppen, amikor 1999. tavaszán beindultak a NATO légicsapások. Mindaddig reménykedett, hogy 35-ig születésnapját Párizsban ünnepli meg, de vesztére egy újvidéki óvóhelyen várta be. Sógora ugyanis még február elején telefonált, hogy ő is, a felesége is megkapta az engedélyt, a papírok útban vannak a belgrádi francia nagykövetségre. Gálikék, azokban a

Zserbószeletek

Patakiné Gondos Angéla mézes zserbóval kínálta a vendégeit, majd a stafírungjából előkerült öblös porceláncsészékbe finom angol illatos teát öntött. A megboldogult férjem kedvenc zserbója, emlékeztette barátnőit, s néhány könnycsepp jelent meg a szeme sarkában. Ilonka és Terike, a két régi, bizalmas barátnő, bólogatva ízlelgették a finom süteményt, közben. Patakiné néhány csepp meggylikőrt töltött a kis

Exodus-történetek

A szenttamási szülőházamtól mindössze két-háromszáz méterre meghúzódó óverbászi úti laktanya, 1956. novemberében magyar menekültekkel telt meg. Abban az időben Újvidékről hétvégekre rendszeresen hazalátogató gimnazista voltam. Apám, csakúgy, mint valamennyi utcabeli magyar, éjjel-nappal a Szabad Európa Rádió állomást hallgatta. Az utcánkban, időnként fel-feltűntek a magyar menekültek, akiket a helybeli magyarok hétvégi ebédekre meg vacsorákra invitáltak. A

Icuka a forradalomban

Icuka a forradalomban Bogoljub Obradovic megelégelte az ellentmondásos híreket, feleségével felderítő körútra indult a Kossuth térre. Személyesen akart meggyőződni a lázadók elszántságáról, még mielőtt eldönti, hogy áttelepítse-e a cégét Bécsbe vagy maradjon Budapesten. A terepszemle után, egy közeli kávézó teraszáról szándékozott szemlélni a kora esti fejleményeket, mustrálni a magyarok képességeit. Vajon tudnak-e úgy demonstrálni, mint

2002. 2. rész, részletek

(Szerbia frakkban) A szabó mondja: Egyre több frakkot szabok. Szerbiába is beköszöntött a polgári világ. Azok a gaz kommunisták kiutasították a frakkot, pedig nélküle nem tudom elképzelni az úriembereket. Igen, bólintottam, de hova dugják a gépfegyvert?                                                                                   (Legalább annyira) A vajdasági magyar jobbközép politikus véleménye Koštunicáról a budapesti HVG-ben: „Ő egyébként becsületesen megmondta: legalább annyira nacionalista,

Napló, 2002. 1. rész (részletek)

(A kultúra igaza) Babits halálos betegen, az ólomgömb alatt, nem tudta megidézni Magyarország Trianon utáni térképét. Író volt, a kultúra követte a halál előszobájába.A halállal szemben egyedül a kultúrának van igaza, az életnek – sajnos – nincs. (A kolosszus agyaglába) Kosztolányi a századelőn Belgrádba látogatott és elkapta a szorongató érzés. Háború lesz. Első olvasásra ezt

Vitaest Szabadkán

többségi nyelvû sajtó a kisebbségiek problematikájával csak idõnként foiglalkozik és ezt is folklorisztikusan, megrögzött sztereotípiák alapján teszi, jelentette ki Szerencsés Zsuzsanna, a Szabad Európa Rádió újságírója.
  • Published in Etc