Naplfragmentumok április 11., vasárnap Végre napsütéses reggel fogad. A Biblia legdrámaibb jelenetét Mózes könyvében olvastam. „Gyertek, építsünk magunknak várost és tornyot, amely teteje az égig érjen; és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén. Az ÚR pedig leszállt, hogy lássa azt a várost és tornyot, aki az emberek építettek. Akkor ezt

Naplójegyzetek,  április 10., szombat Juhász Gyula a szegedi Pedagógusképző Karon is oktató Gulyás február 17-én egy online előadásban 60 hallgató előtt arról beszélt, hogy Joe Biden amerikai elnök félhülye, helyettese, Kamala Harris egy fekete ribanc. Kifejtette még, hogy utálja a cigányokat, a fekák az őserdőben lóf@szt sem csináltak, Claudia Schiffert viszont el tudná képzelni a

április 9., péntek Az egyik magyarországi napilapban legorombítottak, mert az mert állítani, hogy a 21. század a félelem százada lesz. Félünk a migránsokról, a terroristáktól, a háborúktól, most pedig pedig, a koronavírustól. Akivel csak szóba elegyedek, bevallja, hogy a járványnak nem lesz egyhamar vége. Ha pedig létre jön a nyájimmunitás, akkor feltámadnak az új vírusok.

Naplójegyzetek, fragmetumok 2021. április 8., csütörtök (…) Ezekben a baljós időben visszataszító a naplóíró Nárcisz. És minden másféle Nárcisz is. Persze, a naplónak akad buktatója is, amit először íróként tapasztaltam. Az Egy makró emlékirataiban sokan magukra ismertek, olyanok is, akiket nem ismertem, nem is hallottam róluk. Azóta is kísért ez a rizikó, habár nem értem

  Naplójegyzetek, fragmentumok április 7. szerda Nagyon bánt, hogy ezekben a járványos hónapokban nem sikerült hozzájutni néhány könyvhöz, többek között Kis János Szabadságra ítélve életinterjú-kötetéhez. A Kalligram által kiadott öt dedikált kötete az íróasztalom melletti kis szekrény sorakozik, a Politika mint erkölcsi probléma című Sinkó-monodráma írása közben fontos olvasmányom volt. Az egyik legelmélyültebb magyar filozófus

április 6., kedd Szajbély Mihály majd Radnóti Sándor után Parti-Nagy Lajos is irt az első időben engem ért támadásokról. (…) Kertész Imre Holokauszt-kultúráról irt, én azonban évekkel ezelőtt egy müncheni tanácskozáson fontosnak tartottam említeni a tömegsírkultúrát is, amiről legrészletesebben a svájci Neue Zürcher Zeitung számolt be. A Neoplanta, avagy az Ígéret Földje című regényemben a

2021. április 5., hétfő Naplójegyzetek, fragmentumok A Sajtószabadság Alapítvány megbízásából a vajdasági magyarok között a zentai Kisebbségkutató Műhely közvéleménykutatást végzett. Az adatokat a Szabad Magyar Szó közli. Furcsa, de igaz: körünkben ez fontos eseménynek számít. Hasznos lenne szakemberek és nem a politikusok irányításával legalább évenként hasonló felmérést végezni. Erre annál is nagyobb szükség lenne, mert

2021. április 4. vasárnap Naplójegyzetek, fragmentumok Borús reggelre ébredtem, de ez nem szegte munkakedvemet. Az éjszaka Renan könyvét olvastam Jézus életéről. A formalista farizeusok és írástudók kövekkel hajigálták Jézust, olvasom, mert eltérítette a népet a régi kultuszától. Nem kivételes eset: a hatalomvédte hagyomány végül is mindig az erőszakhoz folyamodik. Jézus pedig sokkal, de sokkal nagyobb

2021. április 3., szombat Napójegyzetek, fragmentumok Azt hiszem, Eörsi István jól ismerte a Senkiföldjét. Kétféleképpen juthatunk el oda, írta jó kalauzként. Az egyik a váratlan sorscsapás általi, ezen az úton járt a bibliai Jób, a másik pedig a szívós hódító sorsa: a Krisztus útja. Csak ezen az úton hódítható meg a Senkiföldje. Erre az útra

2021. április 2. péntek Naplójegyzetek, fragmentumok Egy kósza hírre bukkantam. Szerbiában őszre halasztják a népszámlálást. Semmi sem biztos, vélekedek, az is megtörténhet, hogy a járvány miatt a jövő évre halasztják. A kisebbségi közösségekben sokan tartanak a lélekszámfogyatkozás felgyorsulásától. A demográfusok előrejelzését erre figyelmeztetik. Vannak, akik a vállukat vonogatva úgy tekintenek rá, mint a természeti csapásra,