Naplójegyzetek, fragmentumok 2021. június 11. péntek Félénken írom le a szót, hogy Berlin. Már újra nyugatra vágyakozol, hallom a szemrehányást azoktól az antikapitalistáktól, akik az utóbbi időben a kommunista eszmék nevében mind élesebben bírálják a nyugati liberális demokráciát. A Nyugat-bírálat nem vált ki bennem ellenkezést, hiszen a nyugati eszmék bírálatának jegyében írott szépirodalmon nevelkedtem, részben

Naplójegyzetek, fragmentumok 2021. június 5., szombat (…) Eörsi akárcsak én Gombrowicznál kötött ki. A nagy Közép-Kelet-Európai Lakoma bevonul a Pikareszk regénybe című kisregényemet Eörsinek ajánlottam. Az akár éles szemű kritikusok nem vették észre, hogy a regény megannyi Gombowicz parafrázist tartalmaz, főleg a vadászatról szóló fejezetben. Gombrowicz nevének hallatára a nagy posztmodern lakoma egyik részvevője el

A. GERGELY ANDRÁS TÜKRÖK KÖZÖTT HOMÁLYOSAN Két tükör között. Időírás irodalommal (1991-2014). zEtna, Szabadka, 2016., 2021.10.15. https://mail.google.com/mail/u/0/?tab=rm&ogbl#inbox/KtbxLxGgJPCssHPJtGGmXNpkdgzPBTnLrL Kitartó szokása – bár nem kimondott szándéka – szerint Végel László zavarba ejt a Két tükör között kötetével.[1] S bár a kimondott szándék hiánya még nem a szándéktalan elmondás, az érzékeltetés keserű derűje mögött mégis ott lakozik a

Naplójegyzetek, fragmentumok június 2., szerda Kundera egyik mondata eleve megkérdőjelezi a jelenlegi magyarországi és szerbiai, de úgy is mondhatnám a közép-európai kis állam nyomorúságos vitáit a kozmopolitizmus és a nemzeti eszme ellentétéről. „Akár nacionalista, akár kozmopolita, gyökeres vagy gyökértelen, az európai embert erősen meghatározza az az, hogy mi a viszonya a hazájához: a nemzeti kérdés.”

Naplójegyzetek, fragmentumok május 31., hétfő Már Kunderát is foglalkoztatta, hogy miféle elismerésben részesül Franz Kafka, ha netán cseh nyelven írta volna műveit. Senki sem ismerné, éppenséggel senki, így Kundera. Gombrowicz nem kis iróniával, talán öniróniával is, kommentálta a lengyel sértődöttséget. A lengyel irodalomtudósok zokon vették, hogy Miczkiewicz nem érdemli ki a méltó elismerést, holott nem

Naplójegyzetek, fragmentumok 2021. május 30., vasárnap Párhuzamosan újraolvasom Gombrowicz Naplóját és Eörsi Időm Gombroviccsal című könyvét. Eörsi előrelátóan nem tüntette fel a címlapon a műfajt. Olvasás közben arra gondolok, hogy mit is mondana Gombrowicz az újvidéki és a belgrádi tanárok többségéről? Már-már az agyamba tolongnak Gombrowicz kegyetlen mondatai, de gyorsan visszakoztam, Újvidéken nem született még

Naplójegyzetek, fragmentumok május 28. péntek A többségnek van ereje, de nincs igaza, kiáltott fel Ibsen csetlő-botló lázadója Stockmann a Népellenség című drámában. Jól vette észre Lukács György: Ibsen tisztában volt vele, hogy a tragikus küzdelmek elvesztették tragikus voltukat, a szemben állók kicsinyessége és alacsonyrendűsége miatt. A lázongás is elvesztette hősi auráját. Ezzel a tudattal olvasom

Naplójegyzetek, fragmentumok május 27., csütörtök Ritkán lépek ki az utcára, ma mégis kivételt tettem, hogy interjút adjak a 30 éves jubileumát ünneplő szerbiai Soros alapítványról. A néhai Jugoszláviában Ante Marković jugoszláv kormányfővel kötött szerződés alapján harminc évvel ezelőtt, 1991-ben kezdett működni az alapítvány. Kivételesen elhagytam a lakást, hiszen az életemből 9 évet ennek az intézménynek

Naplójegyzet, fragmentumok 2121.május 23., vasárnap Éjszaka újraolvasom a régi jegyzeteimmel együtt Gombrowicz Naplóját. Egyszer választ kell adni arra a kérdésre, hogy a magyar irodalomban miért nem születnek olyan nemzetkritikus regények, mint amilyeneket Bernhard vagy Gombrowicz irt. Olyan harmatgyenge a magyar nemzettudat, hogy ez első szellő is elbizonytalanítja? Ennyire kell félteni, óvni, pátyolgatni?  Vagy pedig hallani

Naplógyzetek, fragmentumok május 22., szombat Az akadémiai előadásom után elővettem a Monarchia szellemét és kultúráját kiválóan ismerő Triesztben élő Claudio Magris könyveit, aki az egyik régebbi, 2002-ben írt Haza és identitás című esszéjében figyelmeztet: a hazaszeretet könnyen neurotikus, önrontó kényszerzubbony-nacionalizmussá degradálódik.  Külön feszegeti a kérdést, hogy miféle identitásról beszélhetünk a különböző kultúrák és nemzetek határvidékein?