Naplójegyzetek, fragmentumok április 7. szerda Nagyan bánt, hogy ezekben a járványos hónapokban nem sikerült hozzájutnom néhány könyvhöz, többek között Kis János Szabadságra ítélve című életinterjú-kötetéhez. A Kalligram által kiadott öt dedikált kötete az íróasztalom melletti kis szekrényen sorakozik, a Politika mint erkölcsi problémacíműt Sinkó-monodráma írása közben fontos olvasmányom volt. Az egyik legelmélyültebb magyar filozófus interjúkötet

Naplójegyzetek, fragmentumok 2021. szeptember 7., kedd (…) A Szabad Magyar Szó híre szerint Pásztor István a VMSZ elnöke teljes egyetértés jegyében találkozott a színházi vezetőkkel. A megbeszélésen jelen volt Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. Körmőci Petronella a Szabadkai Népszínház magyar társulatának vezetője a Szabad Magyar Szónak adott nyilatkozatában megerősítette Pásztor István közleményét:

Naplójegyzetek, fragmentumok szeptember 6., hétfő Az interneten olvasom a hírt elhunyt Vitányi Iván, a nemzeti lét fontosságát ismerő baloldali értelmiségi és politikus. Majtényi László így búcsúzott tőle: „Jelentős szellem volt, azon kevesek egyike, aki a politika alakítójaként is tiszta maradt”. Hatalmas elismerés, talán nem túlzok, ha 100 ember közül egynek sikerül tisztának maradni a politikusi

szeptember 4. szombat Este a Veliki Szálló konferenciatermében találkoztam vagy 12 német újságíróval. Beszélgetésre hívtak, a német nyelven megjelent szövegeimről, meg azokról is beszélünk, még nem jelentek meg németül, ám az ulmi múzeum vagy az Adenauer Stiftung a rendelkezésükre bocsátotta. Köztük olyan rangos újságok képviselői is mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung , vagy a Die

Naplójegyzetek, fragmentumok szeptember 2., csütörtök A NIN mai számában Dragan Velikić publikációja a Temetetlen múltunkról. Jól veszi észre, hogy a regényben végül is arról van szó, hogy hogyan élik meg a nagybetűs történelmet az egyszerű emberek. Kisebbségről van szó, teszi hozzá szerencsésen, de végül is a regény nem csupán a nemzeti kisebbségről szól. Külön örülök

Naplójegyzetek, fragmentumok augusztus 27., péntek Szerbiában az elmúlt két évtizedben talán sosem volt ilyen letargikus a hangulat és a közérzet, mint napjainkban. Földrengés előtti csend van, viszont a földrengés elmaradt. A kilencvenes években legalább hittünk a csodában, most viszont nem hiszünk semmiben. A hatalom nem vált szót a kritikusaival, amin nem kell csodálkoznunk, hiszen a

Naplójegyzetek, fragmentumok augusztus 25., szerda Ha Közép-Európa került szóba, sokféle, sokszor ellentmondó értelmezésekkel találkoztam. A nyolcvanas években közép-európai hitvallás majdnem Szerbiában hazaárulással volt egyenlő, akkoriban azért is vállaltam, hogy részt vegyek a villenicai közép-európai tanácskozáson. A fogalom a kilencvenes években a Vajdasági magyar kultúrában is divatba jött Közép-Európa, akik Szerbiától menekültek, azok Közép-Európában valamiféle idillt

Naplójegyzetek, fragmentumok augusztus,24., kedd Nem hagy nyugton a Kertész-kérdés, „Engem a holokauszt tett zsidóvá, s ez új jelenség Európában”, írja a K. dossziéban. Amiről ír, a törvényszerű jelenség, erejét életem egy-egy időszakában én is érzékeltem. A hatvanas és a hetvenes, de a nyolcvanas évek elején a magyar identitásomat, pontosan úgy érzékelem, mint a szüleim vagy

Naplójegyzetek, fragmentumok augusztus 23., hétfő A legmagasabb magyar állami kitüntetéssel, a Szent István-renddel megtisztelt Nobel díjas Kertész Imre, egy életen át vívódott az identitással. Magyar írnak tartom, hiszen műveit magyarul írta, bár tisztában vagyok az őt kínző kérdőjelekkel és dilemmákkal. „A magyar irodalomhoz nem tartozom – írta az egyik megható feljegyzéséében, a Nyílt titokban -,

Naplójegyzetek, fragmentumok augusztus 20., péntek Már évek óta Szent István napján Széchenyit olvasok. Ezen a napon az 1846. december 20-án megtartott beszédét vettem elő. „Nemzetünknek mindig az egyik legnagyobb hibája, hogy vagy nem bízott magában, vagy elbízta magát.” Van-e ennél időszerűbb magyar mondat? Átfutom a híreket, arról olvasok, hogy mennyivel jobbak vagyunk, mint a többiek.