Bűnhődés – naplóregény,
Noran Libro, Budapest, 2012.
Az egész szörnyű és könnyfakasztóan komikus – és egy elbeszélői mestermű” – IlmaRakusa Neue Zürcher Zeitung
Megrendelhető: http://www.noranlibro.hu/
Kritikák: Kassai Zsigmond: A gazdag, az okos és a szép- Litera honlap –http://www.litera.hu/hirek/a_gazdag_az_okos_es_a_
____
Jánossy Lajos: Egykor és most (Végel László: Bűnhődés, Noran Libro, Budapest, 2012.) http://www.litera.hu/hirek/egykor-es-most
Végel könyve kivételes, szépirodalmilag megérlelt tanúsága egy világnak, amelyről épp a Bűnhődés sorait olvasva nyerhetünk eddigi ismereteinket egy személyes, örömmel és fájdalmakkal megszenvedett élet tükrében felkavaró, elgondolkodtató, saját magunk provincialitásának szerkezetét feltáró tudást.
—-
Gerold László: Német áfium (Végel László: Bűnhődés, naplóregény, Noran Libro, 2012.) Élet és irodalom, Budapest, 2012. 05. 08.
A regény legterjedelmesebb, címadó része közelíti meg leginkább a borítón található műfaj-meghatározást, hiszen az itt is jellemző esszészerű írásmód ellenére egyértelműen regénnyel van dolgunk, jóllehet formája, vallomásossága naplóra emlékeztet. Az életrajzszerűség nem öncélú: az egyéni sors megismerésével nyerhetünk bepillantást a hontalanság, illetve többhonúság problémájába. Ez az áttekintés viszont több rokonságot mutat a csapongó, élőbeszédszerű visszaemlékezéssel, mint a kronologikus naplóval. Így egy gyermekkori történet észrevétlenül átalakul egy 1988-as írótalálkozó összefoglalásává, a trieszti kávéház kapcsán elinduló gondolatok pedig több évtized történetét ölelik fel.
—-
Balogh Réka, Irodalmi Jelen, Budapest
gyedül a gondolkodó ember érezheti magát Európa fattyújának, mert egyedül ő érzékeli önnön helyét ebben a rendszerben, amit Európának, vagy sokkal inkább Európán-kívüliségnek nevezhetünk. Akinek az arcára tapadt az álarc, az nem kérdez, nem vádol; boldog önkívületben éli a zabigyerekek életét. Vele ellentétben, a gondolkodó ember vállalkozik arra, hogy a maga „kentaur nyelvén” feltegye a kérdést: What is Europe? És pontosan tudja, hogy e kérdésre a válasz nem a márkás csokoládék aranyszínű sztanioljába csomagolva keresendő, hanem a láthatatlan Fal vakolata mögött, s hogy onnan csak egy módon hozható elő: „durván meg kell nevezni a maradó megnevezhetőt”. És Végel László ebben nagyon jó.
(Végel László: Bűnhődés, Naplóregény. Noran Libro, Budapest, 2012.)
Barlog Károly: What is Europe? Hid, Újvidék, 2012. október
Németh elmondta, hogy nagyon különböző nyelvi regiszterek működnek a könyvben, sűrűek a váltások. ABűnhődés a lenézett anekdotahagyományt eleveníti fel, ugyanakkor analitikusan mesél: elemző, de érzi, hogy egy jó történetnél semmi sem lehet bölcsebb. A kötet műfaja is fontos kérdés. Naplóregénynek szokás tartani, de ez nem fedi a valóságot, igazából se nem napló, se nem regény. Németh számára nagyon izgalmas volt a könyv, a finom váltások és az érdekesen cserélgetett hangok őt leginkább egy jól megszerkesztett zeneműre emlékeztették. Németh Gábor: A hontalanság. In: http://www.litera.hu/hirek/hontalansag
Vári György: „… azt is kiemelte, hogy két erős szellemi előzménye van a könyvnek, Márai és Kertész. A Bűnhődés viszont szerinte fontosabb a két elődnél, minden keserűsége ellenére is megbocsátó kedélye emeli naggyá. Az anekdotizmus használatával kerüli el a nagyképűséget, ugyanakkor analitikus, elemző is tud maradni. Arról is szól, hogy ez a térség felszámolta a kulturális tradíciókat, egyfajta „nemzethalál” történt. Egykor laktak errefelé németek, zsidók, Újvidéken pedig magyarok, de kiirtották, vagy elkergették őket a történelem során. Ez a könyv elképzel egy kávéházat, ami a felszámolt Közép-Európa újraképzelése, benépesítése. (http://www.litera.hu/hirek/hontalansag)
Reményi József Tamás: Reményi kifejtette, hogy Végelből hiányzik a Márai-féle arisztokratikus gőg. Védené a kultúrát az élettől, de nem úgy, ahogy Márai, aki villanyoltás előtt Babitsot olvas, ő ennél sokkal plebejusabb lélek. Az első beatregényt, a Makrót is Végel írta, ami Reményi szerint az egyetlen beatregény, amely nem porosodott. Baloldali pedig úgy maradt, hogy bár leszámolt az illúziókkal, attól még szolidaritást vállal a vereségre ítéltekkel, azokkal, akiknek nincs szószólójuk. (http://www.litera.hu/hirek/hontalansag)Bűnhődés – naplóregény,
Noran Libro, Budapest, 2012.
Az egész szörnyű és könnyfakasztóan komikus – és egy elbeszélői mestermű” – IlmaRakusa Neue Zürcher Zeitung
Megrendelhető: http://www.noranlibro.hu/
Kritikák: Kassai Zsigmond: A gazdag, az okos és a szép- Litera honlap –http://www.litera.hu/hirek/a_gazdag_az_okos_es_a_
____
Jánossy Lajos: Egykor és most (Végel László: Bűnhődés, Noran Libro, Budapest, 2012.) http://www.litera.hu/hirek/egykor-es-most
Végel könyve kivételes, szépirodalmilag megérlelt tanúsága egy világnak, amelyről épp a Bűnhődés sorait olvasva nyerhetünk eddigi ismereteinket egy személyes, örömmel és fájdalmakkal megszenvedett élet tükrében felkavaró, elgondolkodtató, saját magunk provincialitásának szerkezetét feltáró tudást.
—-
Gerold László: Német áfium (Végel László: Bűnhődés, naplóregény, Noran Libro, 2012.) Élet és irodalom, Budapest, 2012. 05. 08.
A regény legterjedelmesebb, címadó része közelíti meg leginkább a borítón található műfaj-meghatározást, hiszen az itt is jellemző esszészerű írásmód ellenére egyértelműen regénnyel van dolgunk, jóllehet formája, vallomásossága naplóra emlékeztet. Az életrajzszerűség nem öncélú: az egyéni sors megismerésével nyerhetünk bepillantást a hontalanság, illetve többhonúság problémájába. Ez az áttekintés viszont több rokonságot mutat a csapongó, élőbeszédszerű visszaemlékezéssel, mint a kronologikus naplóval. Így egy gyermekkori történet észrevétlenül átalakul egy 1988-as írótalálkozó összefoglalásává, a trieszti kávéház kapcsán elinduló gondolatok pedig több évtized történetét ölelik fel.
—-
Balogh Réka, Irodalmi Jelen, Budapest
gyedül a gondolkodó ember érezheti magát Európa fattyújának, mert egyedül ő érzékeli önnön helyét ebben a rendszerben, amit Európának, vagy sokkal inkább Európán-kívüliségnek nevezhetünk. Akinek az arcára tapadt az álarc, az nem kérdez, nem vádol; boldog önkívületben éli a zabigyerekek életét. Vele ellentétben, a gondolkodó ember vállalkozik arra, hogy a maga „kentaur nyelvén” feltegye a kérdést: What is Europe? És pontosan tudja, hogy e kérdésre a válasz nem a márkás csokoládék aranyszínű sztanioljába csomagolva keresendő, hanem a láthatatlan Fal vakolata mögött, s hogy onnan csak egy módon hozható elő: „durván meg kell nevezni a maradó megnevezhetőt”. És Végel László ebben nagyon jó.
(Végel László: Bűnhődés, Naplóregény. Noran Libro, Budapest, 2012.)
Barlog Károly: What is Europe? Hid, Újvidék, 2012. október
Németh elmondta, hogy nagyon különböző nyelvi regiszterek működnek a könyvben, sűrűek a váltások. ABűnhődés a lenézett anekdotahagyományt eleveníti fel, ugyanakkor analitikusan mesél: elemző, de érzi, hogy egy jó történetnél semmi sem lehet bölcsebb. A kötet műfaja is fontos kérdés. Naplóregénynek szokás tartani, de ez nem fedi a valóságot, igazából se nem napló, se nem regény. Németh számára nagyon izgalmas volt a könyv, a finom váltások és az érdekesen cserélgetett hangok őt leginkább egy jól megszerkesztett zeneműre emlékeztették. Németh Gábor: A hontalanság. In: http://www.litera.hu/hirek/hontalansag
Vári György: „… azt is kiemelte, hogy két erős szellemi előzménye van a könyvnek, Márai és Kertész. A Bűnhődés viszont szerinte fontosabb a két elődnél, minden keserűsége ellenére is megbocsátó kedélye emeli naggyá. Az anekdotizmus használatával kerüli el a nagyképűséget, ugyanakkor analitikus, elemző is tud maradni. Arról is szól, hogy ez a térség felszámolta a kulturális tradíciókat, egyfajta „nemzethalál” történt. Egykor laktak errefelé németek, zsidók, Újvidéken pedig magyarok, de kiirtották, vagy elkergették őket a történelem során. Ez a könyv elképzel egy kávéházat, ami a felszámolt Közép-Európa újraképzelése, benépesítése. (http://www.litera.hu/hirek/hontalansag)
Reményi József Tamás: Reményi kifejtette, hogy Végelből hiányzik a Márai-féle arisztokratikus gőg. Védené a kultúrát az élettől, de nem úgy, ahogy Márai, aki villanyoltás előtt Babitsot olvas, ő ennél sokkal plebejusabb lélek. Az első beatregényt, a Makrót is Végel írta, ami Reményi szerint az egyetlen beatregény, amely nem porosodott. Baloldali pedig úgy maradt, hogy bár leszámolt az illúziókkal, attól még szolidaritást vállal a vereségre ítéltekkel, azokkal, akiknek nincs szószólójuk. (http://www.litera.hu/hirek/hontalansag)