Naplójegyzetek – fragmentumok
2020.július 31., péntek
Ivo Andrić: A fasizmus születése. Vékony, mindössze 107 oldalas kisformátumú és tanulságos könyvecske a fasizmus születéséről, ahogy ezt egy író-diplomata látta. Rómában Andrić szeme előtt született meg Mussolini fasizmusa. A Nagy Háború utáni zűrzavarban Olaszországban először a baloldal képviselte az általános népi elégedetlenséget. Mussolini anarchista marxistának nevezte magát és kezdetben baloldali szólamokat hangoztatott, hiszen az olasz néptömegek a háború után elégedetlenek voltak a hatalommal. Ha a vonatban a mozdonyvezetőknek tudomására jutott, hogy csendőr tartózkodik a vonatban, akkor leállt a mozdony és addig nem indult, míg a csendőr nem szállt ki belőle, jegyzi le Andrić. Az általános káoszban azonban az államapparátus inkább Mussolinival rokonszenvezett, az olasz Vezér pedig a nemzeti középosztályra támaszkodva egyre inkább jobbra fordult. Mozgalma kezdetben vidéken eresztett gyökeret, a fasizmus tipikusan a provincia terméke. A hatalmat végül a menetelés Rómába nevű akciójával szerezte meg. Sajnos, az olasz középosztály és vele együtt a jobbközép politikusai jobban tartottak a baloldali eszméktől, mint a fasizmustól. Nincs ebben semmi új, a jelenlegi kelet-közép-európai posztfasiszta mozgalmak inkább emlékeztetnek a Mussolini féle fasizmusra, mint a Hitler féle nácizmusra: ők provinciában lelik meg a szavazótáborukat és EU ellenes nemzeti oligarchiát hoznak létre. Ők is a fővárosba menetelnek. Az új nemzeti oligarchák felzabálják a kisvállalkozókat. Egyelőre csak azt látom, hogy Újvidéken is nem a nagy cégek üzleteit zárják be, hanem a kisvállalkozókét. Azt hiszem a nemzeti nagytőkések lesznek a fasizmus legfőbb támogatói, mert csak az védheti meg őket a nemzetüktől.