Naplójegyzetek, fragmentumok
- november 13., vasárnap
Német Lászlót nevezték ki a belgrádi főegyházmegye új érsekének. Ebből az alkalomból levélben gratuláltam Német László érsek úrnak, akivel vagy öt hat évvel ezelőtt a Zöld szalonban gyakran találkoztunk és beszélgettünk. Kiváló, párbeszédképes, művelt embert ismertem meg, és azokban az években, naplójegyzeteim tanúsága szerint reménykedtem az egyház közösségteremtő lehetőségében, miután kiderült, hogy a pártok nem képesek erre a feladatra, hiszen a lényegükhöz tartozik a megosztás, még akkor is, ha nemzeti egységet hirdetnek. Ahol fennhangon emlegetik az egységet, ott a legnagyobb a megosztás. A posztszocialista társadalmakban félelmetes szakadékokat teremtettek. Nem ellenük beszélek, hiszen a liberális demokráciában, de az autokrata rendszerekben is szükség van a hatalmukat választásokon legitimáló pártokra. Ennyi! Többet nem várok tőlük. Ahhoz azonban, hogy az egyház hatékony lehessen, új dimenziókkal kell gazdagodnia, ezt újabban éppen Ferenc pápa programjában ismertem fel. Valami hasonlót jelentett 5-6 évvel ezelőtt Német László a Vajdaságban, és ezért bíztam az egyház közösségteremtő esélyében. Azóta kiderült, hogy ez is botladozik hiszen az egyházi méltóságok egy (remélem a kisebbik) része a pártokkal cinkoskodik, de továbbra is azt gondolom, hogy a maradék magyar közösségben az egyház jelenti az utolsó szalmaszálat. Sajnos, a kisebbségi civilszervezetek erőtlenek, de tisztában vagyok bágyadtságuk okával: nem a jószándék hiányzik, hanem a pártfüggetlen polgári réteg. A pártonkívüli értelmiség viszont erős civilszervezetek nélkül mindeddig nem lépett szinre. Így várom a népszámlálási eredményeket.