Haris Palotában Vörös T. Károlytól átveszem a Városmajor 48 irodalmi életműdíját. A laudációt Takács Ferenc tartotta. Többek között így jellemzett: „„Homogén formák” helyett „radikális eklekticizmus” „az elidegenedett nyelvi homogeneitásással” szemben, „az idiolektus uralmának” a megtörése, a „rendszerszerűség zsákutcájának” elkerülése, illetve a rendszerszerűség eszméjének az ironikus szubverziója; a magaskulturális műfajok és hangnemek ellenpontozása a „szubkulturális formák” és „inferiórus műfajok” szerepeltetése révén; és – talán leghangsúlyosabban – a „nyelvi monoteizmus” lerombolása.
„Bocsáss meg apám! Nem ilyen szabadságot akartam.” – olvasta eddigi legutóbb megjelent, Temetetlen múltunk című könyvéből Végel László Kossuth-díjas író, aki vasárnap este a Haris Park fényűző villájában, a Budapesti Vonósok játékával fűszerezett ünnepségen vehette át a Városmajor 48 Irodalmi Társaság Alapítvány Irodalmi Életműdíját
Fotó Béres Márton, Népszava