A tömeg gyalázza a NATO-t és hallgat Miloševićról.

Naplójegyzetek, fragmentumok

2022. 2022. november 15., kedd

      Tegnap este az ATV megszakította az adását. Sajtóhírek szerint az ukrán határhoz közeli lengyelországi Przewodów városban két halálos áldozatot előidéző rakéta csapódott egy gabonaszárítóba. Az első hírek azt sugallták, hogy Oroszország megtámadott egy NATO-tagállamot! Az 5-ös cikkhely szerint a NATO minden tagjának kötelező védeni a megtámadott tagot. Az oroszok tiltakoznak, nem ők lőtték ki a rakétákat, ez provokáció, állítják. Lehetséges, de az oroszoknak már senki sem hisz, akkor sem, ha netán igazat mondanak. Nézem a többi adót. Az ATV eléggé visszafogott a HRT (horvát közszolgálati adó) valamint a szerbiai N1 magántévé sokkal részletesebb. A lettek, az észtek elszántak. Ülésezik a lengyel kormány. Jens Stoltenberg főtitkár közölte, figyelemmel kísérik a fejleményeket és egyeztetnek a szövetséges tagországokkal. Azt hiszem az egész világ feszült csendben és szorongva várta az új információkat. Átéltem néhány a háborúval kapcsolatos nehéz éveket és hónapokat. A kilencvenes években a Vajdaságban nem volt háború, csak háborús hangulat, amelyben előszötr tapasztaltam az Európában ma már nagyon is elterjedt populizmust és autokráciát. A Wittgenstein szövőszéke ezekről a csírákról szól, amelyek  mára a posztszocialista országokban rendre felvirágzottak. Akkor még csupán sajátos szerbiai jelenségnek véltem. Aztán következett a NATO-légitámadás, akkor már az Exterritóriumban a populista eszmék és az autokrata rezsim mechanizmusát ábrázoltam. Anikóval rohantunk le a 7. emeltről az utcára, ahol nagy tömeg szidalmazta a NATO-t. Miloševićról hallgatott.  Nem vagyok a NATO híve, de azt gondolom, aki hallgat Milošević koszovói bűneiről, az jobban teszi, ha hallgat a NATO bűneiről is. Azóta nem változott körülöttem a világ. A tömeg gyalázza a NATO-t és hallgat Miloševićról.  Most már nem kérek semmi többet, csak azt, hogy egy tévé se szakítsa meg a műsorát.