Naplójegyzetek, fragmentumok
- június 2., szerda
Kundera egyik mondata eleve megkérdőjelezi a jelenlegi magyarországi és szerbiai, de úgy is mondhatnám a közép-európai kis állam nyomorúságos vitáit a kozmopolitizmus és a nemzeti eszme ellentétéről. „Akár nacionalista, akár kozmopolita, gyökeres vagy gyökértelen, az európai embert erősen meghatározza az az, hogy mi a viszonya a hazájához: a nemzeti kérdés.” A nyugati demokráciákban sem mellékes a nemzeti önazonosság, de ott árnyalatokról, különbségekről van szó, amelyek nem vezetnek éles megosztásokhoz. Nincs két tábor, da van többféle változat. A francia értelmiségiek egymás között nem vitatkoznak arról, hogy ki a nemzethű és ki a nemzetáruló, magától értetődő, hogy az írók és a művészek egyrésze nagyon kritikus a saját nemzetéhez.Igaz, az iszlám terrorizmus fellobbantotta a nemzeti szenvedélyeket, amelyek azonban az iszlám ellen irányultak. Kelet-Közép-Európában azonban ez a narratíva a kultúra része.Adyt is, de még Babitsot és Bartókot is gyakran érte ez a vád, érdemes alapja az idegenektől való állandó félelem, amelyről Bibó István irt maradandó értékű tanulmányt. Csökkentek ugyan a félelmet kiváltó okok, de a félelem, a gyanakvás növekedett. Jugoszlávia felbomlása idején alkalmam volt „testközelből” megfigyelni a jelenséget; sokat tanultam arról, ma többet tudok róla, mint amennyit a hatvanas vagy a hetvenes években tudtam. Megismertem az idegengyűlölet rémisztő hatalmát.Megrendelő volt látnom, hogy sok barátomnál, akiknél pár hónappal korábban a nemzeti gyűlölködés nyomát sem tapasztalták, az egyik napról a másik elképzelhető gyűjtögető beszél más nemzetről. Nem az agresszív nacionalistákra gondolok, hanem azokra, akik félelemből lettek azok.A veszélyérzet annyira elhatalmasodott bennük, hogy saját nemzetük soraiban vélték megtalálni a nemzet ellenségét. Egy bizonyos ponton pedig irracionális fordulat következett be. A külső ellenség eltűnése után a félelem a belső ellenségre koncentrált. Kelet-Közép-Európában és a Balkánon ez hatalmasodott el. A külső veszély minimálisra csökkent, a belső veszély pedig irracionális méreteket öltött.A többpárrendszerű demokrácia igazi versenyző arról szól, hogy ki a hiteles nemzeti és ki a nemzetellenes. A hataloméhes politikusok immár nem erről a szónokolnak, hogy egy másik ország rohanja le az országot, hanem arról, hogy a belső, a nemzetidegen ellenség veszélyezteti a nemzetet. A külső ellenség eltűnése után a félelem a belső ellenségre koncentrált. Kelet-Közép-Európában és a Balkánon ez hatalmasodott el.A külső veszély minimálisra csökkent, a belső veszély pedig irracionális méreteket öltött. A hataloméhes politikusok immár nem erről szónokolnak, hogy egy másik ország rohanja le az országot, hanem arról, hogy a belső, a nemzetidegen ellenség veszélyezteti a nemzetet. A külső ellenség eltűnése után a félelem a belső ellenségre koncentrált. Kelet-Közép-Európában és a Balkánon ez hatalmasodott el. A külső veszély minimálisra csökkent, a belső veszély pedig irracionális méreteket öltött. A többpárrendszerű demokrácia igazi versenyző arról szól, hogy ki a hiteles nemzeti és ki a nemzetellenes.A többpárrendszerű demokrácia igazi versenyző arról szól, hogy ki a hiteles nemzeti és ki a nemzetellenes.A hataloméhes politikusok immár nem erről szónokolnak, hogy egy másik ország rohanja le az országot, hanem arról, hogy a belső, a nemzetidegen ellenség veszélyezteti a nemzetet.