2021. március 28., vasárnap
Naplójegyzetek, fragmentumok
Szerbia adóssága tavaly év végén 26,7 milliárd eurót tett ki. Az utolsó húsz esztendőben ez a legmagasabb összeg, 2008-ban 8,8 milliárd volt.
Gűnely András Bűnhődésről szóló gondolatgazdag esszéjében nagyon jellemzi a szocializmus iránti viszonyomról. Látva, hogy a szocializmus egykori kedvezményezettjei mekkora gyűlölettel és megvetéssel nyilatkoznak a szocializmusról, napról-napra tapasztalatokról, hogy ezek a szocialista díszpávák a nácizmussal egyenlők ki a jugoszláv önigazgatói szocializmust, látva ezt a visszataszító és ízléstelen nagypótlékában. kétszínű és haszonleső szolgái voltak. íélkezzenek róla, akik időben bírálták.„Önironikus búcsú a szocializmustól”, írja, és elismerem, hogy én is hasonló magatartásra gondoltam, de nem tudtam volna tömörebben megfogalmazni viszonyomat saját múltam iránt.Autokrata rendszerben éltem, tanúja voltam a Kommunista Szövetség puha diktatúrájával majd kínkeserves, időnként hisztérikus korszakának, megírtam a „lemondás és megmaradás” elégséges és a Parainézisben leírtam lassú kimúlását, az újabb nemzedékek máig tartó zűrzavarát. Nem kívánom vissza, de torkig vagyok ezzel a celeb-mártíromsággal!Sokak szerint nem is nevezhető igazi szocializmusnak, de nem mosthatom le, hogy voltak olyan szociális dimenziói, amikről a korábbi kleptokapitalizmus hallani sem akarnak. Ingyenes volt az iskoláztatás, az egészségügyi szolgáltatás, nagyobb nagyobb volt a társadalmi szolidaritás, nagyobb volt a biztonság, a kultúrának volt becsülete, az emberi méltóságnak akkor van volt hitele, ha sok sebtől vérzett. Szociális érzékenységemet irritálja, hogy az újkapitalista osztálynak sikerült meggyőzni az embereket,Az idő rohan velünk, de eltűnt a jövő.hogy a kapitalizmusnak nincs alternatívája. Az elmúlt évtizedben számtalan okos, művelt és elégedetlen polgárral való találkozás, köztük értelmetlen értelmiségivel van, aki a vállukat vonogatta és azzal vetette meg, hogy minden további reflexiót, hogy igazam van, de nincs jobb megoldása a rendszernek. Lassan közhely lesz az állítás, hogy a legrosszabb kapitalizmus jobb, mint a legjobb szocializmus.