Kilenc évvel ezelőtt a vajdasági tartományi képviselőház ankétbizottságot nevezett ki, hogy megállapítsa az 1941-1948 közötti ártatlan vajdasági polgári áldozatok számát. A szándék elismerésre méltó, hiszen addig hivatalosan csak ártatlan szerb, zsidó és roma áldozatokról esett szó. Jugoszláviában a „hideg napok” szörnyű krónikája iskolai tananyag lett, ám legnagyobb tabunak számítottak az 1944-1945-ben történt német- és magyarellenes retorziók. A titói Jugoszláviában sok tabut ki lehetett kezdeni, azonban ezt a kérdést nem lehetett felvetni. A titói Gulagról a hatvanas években regény született, a partizánretorziókról azonban a közbeszéd nem tudott. Természetesen nemcsak az ártatlan magyar áldozatokról, hanem a szerb, a horvát, a macedón vagy a szlovén áldozatokról is tilos volt beszélni.
A teljes cikk: http://nol.hu/lap/hetvege/20090627-megdolt_egy_tabu