2018. március 12., hétfő
Kora esti pihenés, utána éjszakai olvasás. A Századvég folyóirat egyik régi számát lapozgatom (1991/1) Szerkesztői között található Orbán Viktor és Kövér László. A folyóirat megjelenését a z MTA-Soros Alapítvány (is) támogatta. A bevezető írás szerzője John Gray, aki ezzel a mondattal zárja a tanulmányát: „A poszttotalitarizmus, illetve annak bármelyik változata csak akkor válhat valósággá, csak akkor szilárdulhat meg, a visszarendeződés csak akkor kerülhető el, ha a totalitarizmus ellentéte, a civil társadalomnak az autonómiája a jogállamiság védelme alatt áll”. Utána március 15-i ünnepségre gondolok. Lesznek szónoklatok, látom, máris beindultak. Egyelőre csak a vidéki kiskirályok deklamálják az ismert szólamokat. Már kezdek félni a nemzeti ünnepektől, a szerbiaiaktól és a magyarországiaktól is. Két teher nyomja a vállam. Elhatároztam, hogy március 15-én Illyés Gyula Petőfijét olvasom. Petőfi volt az egyetlen forradalmár a forradalomban, mint ahogyan ezt Szabó Zoltán réges-régen megírta.