SIGN IN YOUR ACCOUNT TO HAVE ACCESS TO DIFFERENT FEATURES

FORGOT YOUR PASSWORD?

FORGOT YOUR DETAILS?

AAH, WAIT, I REMEMBER NOW!

Végel László

szerda, 17 március 2021 / Published in Naplójegyzetek


Naplójegyzetek, fragmentumok

  1. február 25., csütörtök   A magyar kormány elutasítja az EU-ból érkező bírálatokat. Nem csupán elutasítja, hanem példamutatónak tartja. Deutsch Tamás a Fidesz EU parlamentjének képviselője nyilatkozik: „De az az az állapot, amiben a magyar sajtóviszonyok leledzenek, és általában az európai átlag, a tekintetben inkább Nyugat-Európából nézik irigykedve a magyar helyzetet.”Egykedvűen veszem tudomásul a főfoglalkozású kisebbségi szószólókat, akik úgy vélik, hogy „egyedül ők hivatottak annak megállapítására, hogy mi a magyar nemzeti jelleg, rá nézve, mi üdvös és mi káros” (Fülep Lajos). Kisajátítják maguknak, hogy megítéljék, ki a jó magyar és ki nem az. Természetesen azzal kérkednek, hogy ők a legjobb magyarok! Ahogy látom a „jó magyarok” időközben jócskán megszelídültek, immár nem a hatalmat bírálják, nem is a kisebbségi vezetőket, s az sem lep meg, hogy meglepően lojálisak a Vučić féle párthoz, tehát nem a hatalomban fedezik fel a bajok okozóját, inkább hanyatt-homlok a hatalom nélküliek között keresik a kártékony elemeket. Eddig úgy tudtam, hogy a fennállóért általában a hatalmat gyakorlók érdemlik ki elismerést vagy bírálatot. Lehet őket egyszerre bírálni is és dicsérni is. Nem vonom kétségbe senkinek a jogát, hogy gyakorolja vagy az egyiket, vagy a másikat, esetleg mindkettőt. A főfoglalkozású lojális magyarokkal kapcsolatban viszont nem tennék hozzá semmit ahhoz, amit Fülep Lajos a zengővárkonyi lelkész fogalmazott meg az egyik remek esszéjében (Nemzeti öncélúság). A „nemzetinek nem okvetlenül ellentéte a nemzetközi”, hanem az elzárkózást, az élettelen ál-ideált, a hazug hagyományt, a fejlődni nem akaró önelégültséget hirdető álnemzeti, írta. A nemzetközi a nemzetinek mintegy folytatása, hiszen „megőrzi és megbecsüli mindazt, ami a nemzetiből magmaradásra hivatott”, folytatja Fülep Lajos. Ezen a ponton azonban óhatatlanul eltöprengek. A nemzeti ellentéte az álnemzeti, ám a nemzetközinek is létezik ellenpontja: az álnemzetközi. Egyre gyakrabban tapasztalom, hogy az álnemzetire való reakció jegyében megszületik a hermetikus álkozmopolitizmus, sajnos a kisebbségi értelmiség körében is. Nem érzékelem a kisebbségi mivoltomat, nem tartom magam kisebbséginek, ah, dehogy, hallom időnként a rátarti kijelentést és felismerem a kisebbségi érzéstől való szabadulás kényszerét. Ilyenkor eszembe jut Jaroslav Hašek egyik szereplőjének a mondata. „Legyünk csehek, de erről senkinek sem kell tudni.”  A mondatot a Monarchia egyik tisztje mondja ki, aki egyébként nem rossz ember, hiszen a hadgyakorlatokon gondoskodik az embereiről, emberségesen bánik velük, és alkalomadtán egy-egy korsó sört is rendel nekik Hašek a remek mondatot egy tiszt szájába adja, tehát olyasvalaki mondja ki, aki az adott társadalomban ezzel akar érvényesülni.

Recent Posts

  • Van zsidó sors!

    Naplójegyzetek, fragmentumok január 4., szerda ...
  • Az új establishment ellenzéki tógában jár

    Naplójegyzetek, fragmentumok december 31., szom...
  • Nemzetállam – kontra nemzeti kisebbség

    Naplójegyzetek, fragmentumok 2022- december 26....

VEGEL Texts

VEGEL TEXTS

  • Bibliográfia
  • Blog
  • Életrajz
  • Galéria
    • Az én Újvidékem - Moj Novi Sad
  • Home2hu
  • Portrék - Portreti
  • Kapcsolat

Recent Posts

  • Van zsidó sors!

  • Az új establishment ellenzéki tógában jár

Végel László 1941. február 1-én született a királyi Jugoszláviában, Szenttamáson (Srbobran).

Regény- és drámaíró, esszéista. A hatvanas években foglalkozott irodalomkritikával, a nyolcvanas években pedig színházkritikával.

  • GET SOCIAL

© 2020. All rights reserved.

TOP
  • Magyar
  • Srpski
  • English
  • Hrvatski
  • Deutsch