Naplójegyzetek, fragmentumok január 4., szerda Tépelődve és töprengve írta le Vajda Mihály filozófus a Szombat novemberi számában a mondatot, hogy mégis van zsidó sors. „…a zsidó szerzők tapasztalatainak vannak bizonyos közös – másoktól eltérő  – vonásai, a zsidó szerzők művén átsüt zsidóságuk, s ennek így is kell lennie”, írja Vajda s a mondat után óhatatlanul

Naplójegyzetek, fragmentumok december 31., szombat. Gyönyörű napsütéses délután. Rövid időre a közeli teraszon üldögélve bámulom a sétálókat. Úgy tűnik, az emberek boldogok. Anikó arról számol be, hogy a közeli gyógyszertárban délután négykor az alkalmazottak leeresztik a rolót és bensőségesen ünnepelnek. Egész éven át unottan szemlélték egymást, néhányan talán gáncsoskodtak is, de ezen a napon új

Naplójegyzetek, fragmentumok 2022- december 26., hétfő Tudomásul veszem a nemzetállamot építő politikusok érvrendszerét, azzal is tisztában vagyok hogy Kelet-Közép-Európában egyre sikeresebbek, de  érdemes emlékeztetni az érvelésük egyik nagy ellentmondására. Úgy találom, hogy a nemzetállam-építés nem szükségszerűem teljeskörű nemzeti program. Bibó István nyomán ez főleg azokra a nemzetekre vonatkoztatható, amelyeknek a határon nagylétszámú kisebbsége van. Ilyenkor

Naplójegyzetek, fragmentumok december 20., kedd Reggelente döbbenten olvasom a koszovói híreket. Ana Brnabić Szerbia kormányfő asszonya bejelentette, hogy a fegyveres konfliktus határán vagyunk. Ez a  kijelentés valamiképpen beárnyékolta az ukrajnai hadszintéri jelentéseket is, bár a két esemény között nyilvánvaló összefüggés létezik. Putyin ukrajnai agressziója komoly változásokat okozott az európai politikában. Lehet, hogy csak ideig-óráig, de

Naplójegyzetek, fragmentumok december 16., péntek Nagy a csend a nemzeti tanács megválasztása után. Legfeljebb néhányan kifogásolják, hogy egypártivá kerekedett. Semmi kedvem az ellenzéki törpepártokat kipellengérezni, hiszen lehetetlen körülmények között működnek. Nem most jött el az ironikus odamondás ideje. Már az is csoda, hogy néhány magyar aktivista és közíró veszi a bátorságot és ellenzékinek nevezi magát.

Napólójegyzetek, fragmentumok december 15, csütörtök A szűkkörű Eörsi-jubileumi tanácskozáson a témám miatt figyelmemet Eörsi remek naplókötetére az Időm, Gombrowiczcsal című könyvre összepontosítottam, ezért nem írtam Eorsi másik remekművéről, Jóbok könyve alcímet viselő Utasok a senkiföldjénről. Manapság sokan némi nosztalgiával dicsérik Eörsi publicisztikáját, ami rendben lenne, de nagy kár, hogy a mai publicisták miközben szorgalmasan elverik

Naplójegyzetek, fragmentumok 2022, december 12., hétfő (…)  90 éves korában Belgrádban elhunyt Latinka Perović történész asszony. 1968-72 között a Szerb Kommunista Szövetség titkára volt. A Szerb Kommunista Szövetség akkori elnöke a „francia diák”, a németek ellen harcoló partizán és forradalmár, Marko Nikezić, aki ellen a németekkel kollaboráló Nedić elfogató parancsot adott ki mivel ”veszélyes kommunistának”

Naplójegyzetek, fragmentumok december 6., kedd Attól tartok, hogy az 1944/45-ös magyarellenes atrocitások kapcsán az Újvidéken az ártatlan magyar áldozatok tiszteletére felállítandó emlékműről folyó vita kivérezteti a sebeket. Újra kiderült: a megbékélés nem néhány politikus alkuja, hanem a  társadalmakon belüli megbékélő igazságtétel. Úgy látom, hogy egy részletről vitáznak, de aggódom, hogy sokkal többről van szó. Ha

Naplójegyzetek, fragmentumok december 3., szombat Tegnap a Szerb Haladó Párt, a Szerbiai Szocialista Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség koalíciós kormánya Aleksandar Vulint nevezte ki a Biztonsági-Tájékoztatási Ügynökség (BIA) igazgatójává., ami azonnal nagy vitát kavart fel. A kinevezés nagy port vert fel, amely feltárta s szerbiai társadalom legnagyobb ellentmondását. A Milos Jovanovic az Új Demokrata

Naplój3gyzetek, fragmentumok december 1., csütörtök Az értelmiség a népnél is ostobább, mondta egy alkalommal Vojin Dimitrijević, a világhírű nemzetközi jogtudós, számos európai és amerikai egyetem díszdoktorra, és majdnem egy tucatnyi több nyelvre lefordított emberjogi kérdésekkel foglalkozó könyv szerzője. Nem tévedek, ha bevallom, hogy mindannyian, akik Szerbiában valaha is emberjogi kérdésekről töprengtünk Vojin Dimitrijević köpenyegéből bújtunk