2018. július 26. csütörtök Anikóval utazunk vissza Újvidékre. A vonatban: Kundera (A függöny). A cseh író a magánélet kipusztulásáról írva Franz Kafkára hivatkozik. A Per szereplője K. Fridával szeretkezik, senki sem akadályozza, de a hatalom két segédet jelöl ki mellé, akiknek mindenbe bepillantásuk van. K. úr emiatt panaszkodik, de Frida megnyugtatja: „Mi bajod, kedves, a […]

2018. július 22., vasárnap (…) Este a könyvek között lapozgatok. „Ha lesz még lengyel nyelv száz év múlva…” elmélkedik Gombrovicz a Czeslav Miloshoz írott levelében. Teljesen abszurd mondat, gondolom, hiszen a lengyelek Kelet-Közép-Európa legnépesebb nemzete. A kérdés azonban mégis tipikusan kelet-közép-európai és akkor is van súlya, ha a abszurdnak tűnik. Viszont az én kérdésem nem […]

2018. július 3., kedd (…) Késő este: Stendhal naplója. 1818 márciusában írja: „Azt hiszem, ahhoz, hogy bármilyen műfajban is nagyok legyünk, azonosnak kell lennünk önmagunkkal. Aki hallhatatlan műveket ír, nem gondol a stílusra.” Akinek pedig nincs mondanivalója, teszem hozzá, kizárólag a stílusra gondol. Újra elő kell vennem Stendhal regényeit, először is a Vörös és fehért. […]

2018. július 2., hétfő Carl Schmittet érdemes néha kézbe venni, mert nagy tudós pontosan körülírja a totális állam természetrajzát. Aligha akad a liberalizmusnak nagyobb kritikus nála, epigonjai legfeljebb ismételgetik az ő kifogásait, sajnos felszínesen és vidékiesen. Szerinte a totális állam csirája már a weimari köztársaságban is feltűnt, mégpedig a totális pártok formájában. A liberális véleménypártokkal […]

2018. június 30., szombat Mikor térjek vissza a 68-ra, ha nem ebben az esztendőben? Vissza kell térnem erre a témára éppen most, amikor sorra megtagadják, Megtagadják, de nagyon leleményesen. Túl sokan hordják a 1968-as kitűzőt, miközben minden egyes kiejtett és leírt mondattal tagadják. Fájdalmas látni nemzedékemet, és az utána következő nemzedékeket, amint büszkélkednek a régi […]

2018. június 27., szerda Figyelem az egyre tömegesebbé váló értelmiségi magatartást. Ha kell, akkor a liberális szerző előtt hódol, de ugyanakkor a jobboldal is a keblére öleli. Baloldali társaságokba mozog, de a jobboldali testületekben is feltalálja magát. Ez az általános tünet immár nem nevezhető jellemtelenségnek, sokkal inkább a korszellem ethoszáról van szó. Hódít a relativizmus […]

2018. június 26., kedd Ezekben a napokban kér fontos könyvet forgatok a kezemben. Colin Crouch: Post-Democracy és Michael Billig: Banal Nationalism című művét Az egyik a demokrácia, a másik a nacionalizmus mutációjáról szól. Colin Crouch gondolatai különösen érdekenekl: egy interjújára figyeltem fel rá még régen. Az 1991-ben megjelent egyik könyvének könyvének megjelenése után adott interjúban […]

2018. június 23., szombat (…) Szép napom volt, reggeltől estig a Temetetlen múltunkat írtam. Késő este az interneten lapozgatva bukkantam Hódi Sándor néhány mondatára. „Az Ellenállás soraiban például több magyar fiatal vett részt, mint a hat magyar pártban együttvéve az elmúlt tíz éves időszakban. Ami a szerb pártokra is érvényes. Nem véletlen, hogy a Szerbiai […]

2018. június 22., péntek Kiss Pál autóval bennünket a Keletire, mert délben indul a vonatunk vissza. A kocsi ablakából a Hősök terén két óriásplakátot pillantok meg. Trianon rockopera és Kusturica-koncert. Ácsolják az emelvényt, mivel a Trianon című rockopera bemutatójára készülnek. A mellette levő másik óriásplakát Emir Kusturica vendégszereplését hirdeti. A két plakát egymás mellett egyben […]

2018. június 17. szombat Délelőtt folytatom Sabato olvasását. Az argentin író Camus-mondatot idéz: „Kétségtelen, hogy minden nemzedék meg akarja újítani a világot. Az én nemzedékem tudja, hogy ezt nem vállalhatja. De lehet, hogy nagyobb feladata van. Ez abból áll, hogy megakadályozza a világ eltűnését.” Ez a nemzedék egy eltorzult történelem örököse, amelyben keverednek a elbukott […]