2026. július 13. vasárnap
Bénultan tudomásul vesszük, hogy a nagyhatalmak el tudnak indítani háborúkat, de nem tudják őket befejezni.
Baljós háborúk dúlnak a világban. Lassan-lassan belenyugodtunk. Csökkenő érdeklődéssel olvasom a háborúkról szóló híreket. Belefásultam? Belefáradtam? Kisebb és nagyobb társaságokban már nem botránkozunk meg Putyin és Trump nevének hallára. Bénultan tudomásul vesszük, hogy a nagyhatalmak el tudnak indítani háborúkat, de nem tudják őket befejezni. Amerika nem tanult a vietnami kudarcból. Az oroszok után Afganisztánban is felsült. Újabban pedig (Orbán Viktor nevezte így) a békepárti Danold Trump játszik a tűzzel. 2025 és 2026 júniusa között megtámadta Jement, Iránt, Szíriát és Szomáliát, bombázta Nigériát, elrabolta Venezuela elnökét, energetikai blokádot vezetett be Kuba ellen és számos kisebb hajót a legénységével együtt elsüllyesztett a Karib-tengeren. A négy hétre tervezetthadművelet alaposan elhúzódott. Az Ali Hameini elleni diadalmas „lefejező csapás” (amelyről a NATO korábbi legfelsőbb parancsnoka, Richard Shirreff brit tábornok is elismerte, hogy egy ilyen merénylet a ramadán idején „nagyjából olyan tapintatlan, mintha a pápát a Szent Péter-bazilika lépcsőjén, a nagyhét közepén gyilkolnák meg”) azonban nem hozott sikert. A beinduló béketárgyalások folyton megszakadnak. Amerika lemondott eredeti tervéről, nincs szándékában iráni bábkormányt alakítani, megelégedne a győzelem látszatával. Az oroszok Ukrajna ellenes hadművelete szintén kudarcos jellegű, ők is gyorsan elfelejtették, az afganisztáni krachot. Putyin azzal a szándékkal kezdte, hogy Kijev elfoglalása után orosz bábkormányt nevez ki és nácitlanítja Ukrajnát, Az Oroszország Ukrajna felett gyakorolt ötszáz éves dominancia fényében beszélhetünk orosz kudarcról. Ukrajnának sikerült megállítania az orosz offenzívát, megőriznie ellenőrzését területének mintegy 80 százaléka felett, megerősítenie az ukrán nemzeti identitást és megszilárdítania Ukrajna nyugati orientációját, miközben megteremtette az Európai Unióhoz való esetleges csatlakozás feltételeit. Időközben Oroszország enyhítette a 2024 júniusában megfogalmazott követeléseit. A fegyverzetet illetően továbbra is csak egyetlen korlátozáshoz ragaszkodik: ahhoz, hogy Ukrajna ne rendelkezzen olyan nagy hatótávolságú rakétákkal, amelyek képesek mélyen orosz területen lévő célpontokat elérni. Végül pedig elismeri Ukrajna jogát az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Az orosz hadsereg súlyos veszteségeket szenvedett. A jelentős pénzügyi ösztönzök ellenére tovább csökken azoknak az önkénteseknek a száma, akik hajlandók jelentkezni katonai szolgálatra. Az ország gazdasága egyre súlyosabb nehézségekkel néz szembe, miközben a háborús fáradtság is mind erőteljesebben jelentkezik, noha sem Oroszországban, sem Ukrajnában mindez nem vezetett a megoldáshoz. A nagyhatalmak győzhetnek, de mítoszuk lassan omladozik. Két mítosz omladozik szinte egy időben. Az egyik Oroszország nagyhatalmi mítosza, a másik pedig a szabadságszerető Amerika mítosza.