- március 22, hétfő
Újra borús, sötét az ég. A szobába belopakodott a félsötétség. Szerbiában a múlt héten még a szokottnál is nyomasztóbb volt a légkör. A parlamentben kíméletlen offenzíva folyt a civil szervezetek (KRIK, BIRN, stb) és a kritikusan gondolkodó újságírók ellen. A Vreme ben nézegetem az oknyomozó civilszervezet tagjainak fotóját. Szinte idillikus: úgy tűnt, hogy fiatal lányok és a fiúk egy csoportja osztálykirándulásra indulnak. A híreket olvasva keserűen rádöbbenek: rémes történetet rejteget ez az idill. A parlamentben azzal vádolják őket, hogy bűnös kapcsolatban vannak a kormányfő ellen merényletet terveznek a maffiózókkal.A képviselők egymással versengve ismételgetik a szokásos vádakat: ezek a fiatalok külföldi érdekeket szolgálnak és elárulják a hazát. Mi a bűnük?Az, hogy több korrupciógyanús machinációra fényt derítettek. Ivanjica, Krušik stb. Napvilágra hozták azt a fotót, amely a köztársasági elnök fia és a többi letartóztatott a Velja Nevolja csapatának társaságában látható. Akkor a Szerb Haladó Párt politikusai azzal az utasával élnek, hogy egy kávézóban véletlenül pottyant bele a társaságban. Velja Nevolját letartóztatták és azzal gyanúsítják, hogy ezek a maffiózók az elnök életére törnek. Vulin belügyminiszter arról számol be, hogy az elnököt vagy kétezerszer illegálisan lehallgatta.A kormánypárt politikusai bizonygatásával: a merényletet tervező puccskísérletbe a párt rangos vezetői is részt vesztek. Újvidék polgármestere egy minisztert emleget. A kormánypárti bulvársajtó Nebojša Stafanovićra, a jelenlegi hadügyminiszterre célozgat. Nos, ezekkel a maffiózókkal hozzák kapcsolatba az oknyomozó fiatal újságírókat. Előttem teljesen rejtélyes ez a politikai hadszint, nem értem mi szükség van rá. Az egész hangulat irracionális. Ünneplünk meg nem történt győzelmeket, az ellenzéket ellenségnek nevezzük, a gyalázatot érdemnek véljük A háborús bűnösökből a nemzeti hősökben. Ugyan miféle ellenzékről van szó? Az olyan,mint a harcmezőn eltévedt sereg, pontosan a tagjai hatalmas ködben keresek másként, de hiába. Vučić elnök álmában nem kívánhat magának magatehetetlenebb ellenzéket. A ködös légtérben rozsdás kardok villognak. A tudkozatlan tömeg némán figyeli a jelenetet. Nem érti, mi zajlik itt, miféle csata és miért folyik a küzdelem, mindenki számára demokráciára esküszik. Meglehet, hogy nyugtalanítja a hatalmat társadalom két fontos némasága? Vagy a köd, úgy élünk? Anikóval próbáljuk megfejteni, hogy miről van szó. Csupán bevezetés lenne egy baljós esemény, amely a végkifejletéről fogalmam sincs? Rossz előérzeteim vannak, lehetetlen megsejteni, hogy holnap mi vár ránk. Az emberek félnek.Valami robbanni fog, de nem lehet, hogy mi. Hogyan, mikor és miért? Erre sincs válaszom. A titokzatos feszültség azonban nem tarthat örökké.