Hasonlóságok éa különbségek

2026. június 14., vasárnap

A Széll Kálmán téren találkoztam Szent-Iványi Istvánnal. Számunkra Moszkva tér marad, mondta István, amikor beszéd közben Moszkva teret emlegettem. Az egykori szlovén nagykövet kiválóan ismeri a délszláv világot, azokat a konfliktusokat, amelyek benne lejátszódnak. Legutóbb egy belgrádi tanácskozáson vett részt, amelyen eszmét cserélt kiváló szerbiai értelmiségiekkel. Hosszasan boncolgattuk Magyar Péter és a szerbiai egyetemista mozgalmak közötti hasonlóságot és különbséget. Mindkét mozgalom eléggé heterogén, ám nyilván ennek köszönve írta felül a hagyományos baloldali és jobboldali konfliktust. A nagy kérdés az, hogy ez a helyzet fenntartható-e. Úgy tűnik egyelőre igen. Most nem a jobboldal és a baloldal vitája van napirenden, hanem a demokrácia és az autokrácia konfliktusa, hallom minden oldalról. A szerbiai mozgalmat a fiatal egyetemisták kezdeményezték és csatlakozott hozzájuk a polgárság nagy része. A szerbiai egyetemisták is felülírták a hagyományos szerbiai ellentéteket. A magyarországi mozgalmat Magyar Péter kezdeményezte, de hihetetlen gyorsasággal terjedt a polgárság körében. Mintha csak vártak volna egy emberre, aki kipattantja szikrát. Arra a kérdésre, hogy kinek nehezebb, Nyilván a szerbiai fiataloknak nehezebb dolgok akad, mert Vučić elnök sokkal, de sokkal durvább eszközökkel él, mint Orbán Viktor. Ezt a szerb elnök is bevallotta, amikor elárulta, hogy azt tanácsolta barátjának Orbán Viktornak, ne bízzon a rendőrségben, hanem szervezzen meg olyan aktivista csoportokat, amelyek azzal a jelszóval, hogy megvédik az országot, ellenállnak az ellenzéki tömegnek. Az egyetemisták feketeruhás verőlegényeknek nevezik őket.  Szóba került Vorsthoffer Ágnes fájdalmas és cseppet sem racionális posztja. Szabadkán agyondicsérte a VMSZ-t, a párt azóta is úgy mutogatja az elnökasszony posztját, mint egy skalpot, mindamellett, hogy a vajdasági pártelnök bejelentette, hogy a VMSZ stratégiai partnere továbbra is a Fidesz.  István megnyugtatott, szerinte a házelnök asszonynak nem volt módja, hogy betekintsen a határon túli magyarok világába.  Félreértés az egész. Csak most állnak fel a bizottságok, amelyek átvilágítják az alapítványok munkáját. Az új kormánynak túl sok feladattal kell szembenézni. Túl sok feladat – ebben igazat adtam neki. Ugyan miért kerülne az elöregedő és kivándorló közösség a figyelem központjába? Nem vagyunk olyan fontosok.