1954. január tizenhatodikán Belgrádban éppen havazott, csúszós jár­dákon gyalogol indult el Milovan Đilas a JKP Kö­zponti Bizottságának a plénumára, amelyet ezúttal Tito marsall villájában, a szerb kirá­lyoktól örökölt Beli dvor­ban tartottak meg. Természetes, hogy Tito nem a prártirodába rendelte be a politburó tagjait, mivel ezúttal a Párt kedven­cét, a politbüró her­cegét kellett kiátkozni, meghurcolni.                                                                                                                     Mostantól […]

Kevesen ismerik Rudolf Schmitzet a jeles újvidéki polgárt, aki a hajdani Monarchia majdnem minden nyelvét beszélte. Nem emlékeznek már Újvidéken rá, mint ahogy a Monarchia nyelveit sem beszélik többé.A soknyelvű városból lassan egynyelvű lesz, ami nemcsak a tolerancia nagyfokú hiányára mutat rá, hanem, egyféle közép-európai kultúrával radikális szakítást is jelent. Kevesen tudják tehát, hogy Schmitz […]

Hónapok óta érthető szorongás kerít hatalmába, de ugyanakkor érthetetlen tartózkodás vesz erőt rajtam arra a gondolatra, hogy Danilo Kišről írjak, talán ezért is mondtam le egymás után a különböző rokonszenves Kiš-tanácskozásokat, mert úgy találtam, hogy elölről kellene átgondolni a Kiš-kérdést, nem miatta, hanem magam/magunk miatt,

A különbségek csalóka játéka Jugoszláviában szocializálódtam, abban az országban, amelyben szembesültek az európai nemzeti és kulturális különbségek. Szlovénia a Nyugathoz tartózónak vélte magát, sokkal inkább, mint Magyarország. Horvátország Közép-Európa gondolatával cinkoskodott, Szerbia és Macedónia pedig a Balkánhoz vonzódott. A nemzeti sajátosságok gazdag és ellentmondásos világa bontakozott ki a szemem előtt. Ehhez járult még hozzá a […]

A-ból, -ből jelentésű latin elöljáróval (ex) ellátott latin terület (territorium) szó jelentése Végel László új könyvének címében (Exterritórium, Jelenkor Kiadó, Pécs, 2000) első olvasásra földrajzi vonatkozású ténymegállapítás, valamely elvesztett vagy „elveszejtett” (föld)terület helyzetének nevesítése, második olvasásra azonban jól láthatóvá válik a szó történelembe ágyazottsága, mert a földrajzi terület elvesztésével a történelemben honos hitek, remények, gyakran […]

Aki csupán gondolati úton polgáriasodhatott, annak legfeljebb jó stílusa lehet, városa nemigen. Végel László hontalan lokálpatriótája a stílus felől indul városa nyomába, ami modernista gesztus.  Bejárja Újvidék urbanizálódásának színhelyeit, így érkezik el a peremvidéki élet definíciójához. A peremvidéki élet nála kettős hontalanságot jelent; átvitt értelemben pedig a modernitás megszakadásának a metaforája. A nyolcvanas évek elejétől […]

Végel László: Hontalan esszék (1981-2001) Végel László 1956-ban érkezett kerékpárral Szenttamásról Újvidékre, hogy beiratkozzon a gimnáziumba. Ennek a valamivel több mint harminc kilométeres útnak messzemenő következményei lettek, és nem túlzunk, ha azt állítjuk, ezek sorába illik, hogy az íróvá váló alkalmi biciklista újabban több elismerést is kapott, így tavaly a Füst Milán-díjat, ez év február […]

Laslo Vegel: Bezdomni eseji. Beograd, 2002. Végel László két, magyarul korábban kiadott esszékötete, az1992-es Lemondás és megmaradás, és a 2000-ben kiadott Peremvidéki élet jelent meg most szerbül Belgrádban, Vickó Árpád értő tolmácsolásában. Megkísérlem a szerb nyelvű kötet címét – Bezdomni eseji – „visszafordítani” magyarra. Így mondhatom: otthontalan eszszék, esetleg: az otthontalanság esszéi . . . […]

Végel László 1991-ben és 1992-ben esszésorozatot írt Újvidékről,a városszíneváltozásáról, arról, hogy alig egy-két év alattmiként semmizte ki a nemzetállamra („egy ország, egy nyelv”) hivatkozó,belháborúk bódulatába szédült nemzeti eszme szelleme a várost,történetét és hagyományát. Végel a város nevezetes, régi és újabbhelyszíneit járta sorra, utcákat, tereket, piacokat, pályaudvarokat, de amostanra már csak emlékezetből felidézhető örmény templomot, a […]

Végel László: Peremvidéki élet Két nagyobb lélegzetű tanulmány fogja közre Végel László kötetbe gyűjtött esszéit, amelyek mind keletkezésüket, mind tematikájukat tekintve a XX. század – balkáni perspektívából nézve: kataklizmatikus – utolsó évtizedéhez kapcsolódnak. Amíg a kisesszé kategóriájába sorolható írások a kijelölt évtized kor- illetve kórtörténeti szempontú értelmezéseit jelentik, addig az 1999-es keletkezésű bevezető írás elv- […]