Végel László és Želimir Žilnik beszélgetése a Móra Ferenc Kollégiumban Végel László: Úgy beszéltük meg, hogy majd én kezdem, később pedig Želimir Žilnik is beszél, s akkor megpróbálunk majd fordítani. Nekem személyesen elég nehéz erről az időszakról szólni, egyrészt, mert valami módon bele is voltam keverve, – akárcsak Žilnik barátomnak -, másrészt mi már azért […]

A kortárs kultúra keretei, feltételrendszerei tehát megváltoztak. A globális média és kommunikációs tér, a transz- és posztnacionalizmus, a Zwischenland, Borderland, a regionalizmus, a hibriditás fogalma nem véletlenül, s nem pusztán az angolszász társadalomtudomány kategoriális kolonializmusa miatt váltak releváns kérdésekké. Tudhatja-e például valaki egy vajdasági magyarnál, Tolnai Ottónál vagy, Végel Lászlónál jobban, hogy mit is jelent […]

Ha azt nézzük, hogy a Vajdaságban – egy új korszak első fecskéi között – a Magyar Szó­ban hosszú idők óta 1988. decemberében először jelent meg, jelenhetett meg egy írás a magyarok és más jugoszláviai kisebbségek vertikális szerveződéséről, s azt, hogy a mai napig nincs jelentős előrelépés autonómiaügyben, akkor most Végel László publicisztikáját olvasva igencsak el […]

Minderheiten in Südosteuropa Ungarn – Nepszabadsag. Laszlo Vegel, ungarischer Schriftsteller aus der serbischen Vojvodina, plädiert für weniger Staat und mehr Zivilgesellschaft in der Debatte über Minderheiten im ehemaligen Jugoslawien: “Feindseligkeit gegenüber Minderheiten und Antisemitismus haben leider tiefe historische Wurzeln in diesem Teil Europas.  Mit Hilfe von Regierungen, Parteien oder Politikern könnte diese historische Feindseligkeit überwunden […]

 A Vajdasági Képviselőház az elvárások és a fenntartások ellenére november 22-én a vajdasági sajtóházak élére új vezetőket, a lapok élére pedig (kevés kivétellel) új főszerkesztőket nevezett ki, 90 napos időtartamra.  A magyar média és a Forum kiadóház esetében a képviselőház ezzel a döntéssel valójában domináns szerephez juttatta a vajdasági magyarság egyik pártját, aminek kedvezőtlen visszhangja […]

A háború előtt írt esszéfüzéremben hontalan újvidéki lokálpatrió­tának neveztem magam, de mire a miniatűr esszék Peremvidéki élet címmel könyv alakban is megjelentek, kitört a sunyi háború: egy sok­nemzetű állam szétesésnek indult. és Az anticipáció bosszút állt: a hontalanság mindennapi élménnyé vált, a lokálpatriotizmus pedig abszurddá.                                Megtapasztaltam, hogy nincs gyötrelmesebb dolog egy állam széthullásánál, mialatt a […]

A béke betömködi a háború gödreit, amelyek felett, mint a névtelen sírhantokon, kékeszöld ködpárnák lebegnek és elmossák a háború és a béke közötti józan különbséget, permetűk beszivárog legszemélyesebb érzelmeimbe, mintha velük háltam volna, cseppfolyóssá oldják a dolgokat, s az egymásra ülepedő palimpszesztus-időrétegek sem tudják megfejteni a bennem lejátszódó változásokat; azt hogy miért bámulom kitartóan a […]

1. Emberek, az istenért, hová rohantok? Szerda Ma végre sikerült annyi időt szakítanom magamnak, hogy egész délután a kockás ingeket nézegethettem. Délután csavar­gok legszívesebben a városban. A Katolikus templom előtt Hajdúval meg a feleségével találkoztam. Hajdú kaján mosollyal adta tudtomra, az öreg Sík beírt, rossz néven vette, mert elmaradtam egy rendkívül fontos óráról. Azt mondtam, […]

A kórógyi ember Ábelnek keresztelték a szülei, mivel Kórógyon mélységesen becsülték az erdélyieket. Az apa vagy negyven évvel ezelőtt, a keresztelés után büszkén vette a karjába a fiát, és azt mondta. “Amíg Kórógy létezik, addig Erdély is létezni fog.” Jó eszébe véste ezt a történetet, és mindent megtett, hogy Kórógy megmaradjon. A piszkos háborúban Tudjman […]