2018. március 17., szombat Mit zajlik körülöttem? A hajszínünk lehet ősz, avagy koromfekete, majdnem mindegy, csakhogy ez nem fontos, hiszen a közszellem koravén. Minden elviselhetetlenül szabályos lett körülöttem. Dívik az irodalmi japiság. Kiveszett a titokzatos bohém világ, eltűntek az eretneki gondolatok, hiányoznak megbotránkoztató mondatok. Sokan azt gondolják, hogy elegendő felhajtani valamelyik kávéházban néhány pohár sort, […]

2018. március 15., csütörtök Ünnep a zűrzavarban. Felkattintom majd eloltom a tévét. A szobámba bezárkózva inkább könyvet veszek a kezembe. Ennek a nagy napnak méltó olvasmánya csakis Illyés Gyula: Petőfi Sándor című könyve lehet. Úgy ír Illyés erről a napról, ahogyan manapság nem beszélnek, ezért volt újra meg újra érdemes olvasgatni. Kimondja, azt, amit manapság […]

2018. március 13., kedd Filskeit megparancsolja a szép zsidólánynak, hogy énekeljen. Az pedig belekezdett a Mindszentek litániájába. A gyönyörű hangú zsidó nő szépsége megigézi a Wermacht tisztet, aki vallásos révületben remegő ujjakkal megragadta a revolverét és vaktában rálő a nőre, aki a földre zuhant és jajveszékelni kezdett, ő pedig mint aki felriadt, ordítani kezdett: Kivégezni… […]

2018. március 12., hétfő Kora esti pihenés, utána éjszakai olvasás. A Századvég folyóirat egyik régi számát lapozgatom (1991/1) Szerkesztői között található Orbán Viktor és Kövér László. A folyóirat megjelenését a z MTA-Soros Alapítvány (is) támogatta. A bevezető írás szerzője John Gray, aki ezzel a mondattal zárja a tanulmányát: „A poszttotalitarizmus, illetve annak bármelyik változata csak […]

2018. március 11., vasárnap Anikóval taxival indulunk vendégségbe a Kövesbe, arrafelé nincs buszjárat. Útközben a taxis elmondja, hogy ez az utolsó munkanapja, magyar útlevélhez jutott, s a napokban utazik Szlovákiában, ahol egy magyar cégnél vállalt munkát: teherautósofőr lesz. Már ki is számította? Havonta 1500 eurót tehet félre. Közben magyarul is megszólal, vegyes házasságban nőt fel, […]

2018. március 10., szombat Közeleg március 15-e. Mindig visszafogottan írom le a szót, hogy nemzet. Babitsra gondolok, úgy kellene leírni ezt a szót, szerényen, ahogy ő írta, csakhogy ebben az óriási hangzavarban és lármában majdnem lehetetlen, hiszen akarva-akaratlanul olyan mellékzöngét kap, amilyenre nem számítottam. Manapság a nemzet fogalmát kisajátították a nemzeti spekulánsok. A nyolcvanas években […]

2018. március 9., péntek Közeleg március 15-e. Mindig visszafogottan írom le a szót, hogy nemzet. Babitsra gondolok, úgy kellene leírni ezt a szót, vélem, szerényen, ahogy ő írta, csakhogy ebben az óriási kakofóniában és lármában majdnem lehetetlen, hiszen akarva-akaratlanul olyan mellékzöngét kap, amilyenre nem számítottam. Manapság a nemzet fogalmát kisajátították a nemzeti spekulánsok. A nyolcvanas […]

2018. február 11., hétfő Egyre több balkáni háborúkról szóló könyv lát napvilágot, húsz-harminc év után valóságos háborús dömpingre került sor. Dömpingre gondolok, mert a legtöbben eluralkodik az egyhangú viktimológiai narratíva, mely szerint a gonosz csak úgy ránk rontott, s emiatt mennyit és hogyan szenvedtünk. Felsorakoznak a háború szenvelgő Nárcisszai. Engem az ejt gondba, hogy elmarad […]

2018. február 3., szombat A kilencvenes években a maradás Don Quijotéje voltam. Azokban az években volt az elvándorlásnak volt némi magyarázata, a sorkatonaköteles fiatalok – nem a tartalékosok! – tényleg annak a veszélynek voltak kitéve, hogy elcipelik őket a frontra. Nekik menniük kellett. De az íróknak, az értelmiségieknek a maradást szuggeráltam. Előveszem a naplójegyzeteimet tartalmazó […]

2018. január 26., péntek Anatol France felteszi a kérdést: ”Mi a szocializmus?” A válasz: „A világ lelkiismerete.” Manapság nem mernék leírni ilyen mondatot. Minden kispolgár komcsinak kiáltana ki, ami nem is zavarna, sokkal inkább bántana az értelmiségi kollégák lefitymáló arckifejezése a lelkiismeret szó hallatára. Miféle lelkiismeret? Manapság ilyesmiről nem illik beszélni. Pedig több nemzedéknek – […]