Keresem a szavakat 2017.február A hétköznapok önkénye Délelőtt készülődés, 13-kor indul a vonatunk Budapestre, a MÜPÁ-ban megtartandó irodalmi estre. Belgrádból a szerelvény „csak” tíz perces késéssel fut be az újvidéki pályaudvarra. A pályaudvaron egy idős szabadkai férfi csatlakozik hozzánk és az orvosi önkényről mesél. Türelmesen hallgatom, de a beszállás után azon töprengtem, hogy miért hallgattam […]

NEM ZÖLD UTCA, HANEM ZŐD UTCA Végel László-est / Literárium – Kortárs írók a Müpában 2017.02.28. A Végel Lászlót jellemző végtelen derű a közönségre is átragad, még egy olyan szürke hétfő estén is, amilyen ez a mostani. A vajdasági magyar esszé-, regény- és drámaíró volt a Művészetek Palotája Literárium című beszélgetéssorozatának legutóbbi vendége. SZARKA KÁROLY […]

Sorsunk iróniája 2017. február Súlyos mondat Jánossy Lajosnak a  MÜPÁ-ban való fellépésem előtt írom, hogy készülő regényem egyik hőse „ellopja” Sipos Balázs egyik mondatát. „A parlament ma a demokrácia megvalósításának egyik legnagyobb akadálya.” Súlyos mondat és hiszem, hogy a jövőben sokszor hallani fogjuk. Jövőkép és tüntetések Ne feledkezzünk meg a hatalmas romániai tüntetésekről! Az ország […]

A kapitalizmus győzelme 2017. február Trumpizmus: a kapitalizmus újabb győzelme Srećko Horvat, fiatalt horvát filozófus a fasizmusról faggatja Franco Berardi Bifo olasz filozófust (Jutarnji.hr). Nyugtalanító, hogy egyre többet olvasok a fasizmusról és az új háborúról. Próbálom legyőzni rossz előérzetemet, lehet, hogy csak azért kell róla beszélni, mert a veszély tényleg nagy, de ha tudatosítjuk, akkor […]

A periféria perifériáján 2017. január Szakítás a szülőfölddel Lehet-e szakítani a szülőfölddel? Lehet. De csak úgy mint a visszatérő álmaimmal. Kollázs-fasizmus  Ebben az évben egyre gyakrabban jutnak eszembe néhai gimnáziumi történelemtanárom, Gaál György előadásai a fasizmusról. Szégyenkezve bevallom, hogy azokon az órákon unatkozva bámészkodta ki az ablakon, csodáltam a Futaki utca platánfáit, vagy pedig a […]

Szófogadó juppik 2017. január O.K. Mi másra gondoljak, ha kezembe veszem Turgenyev Apák és fiúk című regényét? Nyilvánvaló, hogy a nemzedéki konfliktusra, csakhogy erre a regényben mégsem kerül sor. A levegőben lebeg, aztán szétporlad, eltűnik. „Amin nem lehet segíteni, arról beszélni is szégyen”, mondja a regény egyetlen bukott és tragikus hőse Bazarov.  A többi szereplő […]

„az új világ egy jól menő bordély” Végel Lészló: Bakáni szépség, avagy Slemil fattyúja Kovács Krisztina Tiszatáj, 2016. január Bármilyen variációkat mutatott is fel az elmúlt évtizedekben Végel László életműve, a „jeans-prózától” az esszéregényig, kiindulási pontjaiban és céljaiban úgy tűnik, nem változott. A posztjugoszláv, posztmonarchikus térség megírásának vágya ezúttal is a fixpontként szolgáló Újvidék szcénáiból […]

Bányai János Városkép életrajzokkal Végel László: Neoplanta, avagy az Ígéret Földje. Noran Libro, Budapest, 2013 Végel Lászlónak a Neoplanta, avagy az Ígéret Földje című regénye alcí-me szerint „városregény”. Újvidék latin neve a regény címében, majd pedig a könyv műfajának megnevezése, „városregény”, egyértelműsíti, hogy szövegének középpontjában a tartományi székváros áll. Persze nem várostörténet Végel László regénye, […]

Szajbély Mihály  VÉGEL LÁSZLÓ – 75 ÉLET ÉS Irodalom, 75 LX. évfolyam, 4. szám, 2016. január 29. Örök nonkonformista és törhetetlen optimista, kettő az egyben, ez Végel László. Furcsa párosítás, személyiségét és művészetét ez teszi igazán rokonszenvessé. Korai regényének, a magyar beatirodalom első remekének, az Egy makró emlékiratainak a főhőshőse kiábrándult és lézengő nonkonformista. Szerzője önmagából […]