Naplójegyzetek, fragmentumok április 24., szombat Sokáig úgy tűnt, hogy az Európai Unió nemcsak megértő, hanem elnéző is Szerbiával szemben. Még a szerbiai ellenzék is azt ismételgette, hogy Vučić elnök élvezi az európai politikusok, főleg Angela Merkel bizalmát. Az utóbbi egy két évben azonban fokozatosan változott a helyzet, kiderült, hogy a csatlakozási tárgyalások lelassultak, míg végül

Naplójegyzetek, fragmentumok július 7., szerda Újabb kánikula hullám érkezett. Már kora reggel hallottam a mentőautók szirénázását Régi olvasmány. Rosa Luxemburg: Az orosz forradalom. „A proletariátus történelmi feladata az, hogy hatalomra jutva, a polgári demokrácia helyett szocialista demokráciát teremtsen, s nem az, hogy mindenfajta demokráciát felszámoljon”. A hetvenes években, amelyet óloméveknek neveznék, az antiliberális kampány idején

Naplójegyzetek, fragmentumok április 16., péntek A jövő kiszámíthatatlan, ismerik el a társadalomtudósok, akik többé már arról sem mernek értekezni, hogy mi vár ránk 2022-ben. A kormánypolitikusok viszont magabiztosak: a boldog jövő a küszöbünkön várakozik, mondogatják és kórusban ismételgetik: legyőztük a vírust, miközben a soron levő választási győzelemre szomjaznak. A vírus politikai fegyver lett. Többé nem

március 30., kedd Mit jelent napjainkról regényt írni? Torkig vagyok a kis posztszocialista haszonlesőkről, a korrupciósokról, a vidéki kiskirályokról és a kisvárosi cselszövőkről, a szolgalelkű pártkatonákról, a pénzéhes vazallusokról, a hatalomnak diszkréten vagy a látványosan hízelgő értelmiségiekről és azokról szól. Ezekről a szimpla és banális sorsokról lehetetlen regényt írni. Ezek az újgazdagok akkor lennének érdekesek,

Naplójegyzetek, fragmentumok március 6., szombat A pandémia idején a propaganda nem csitul, inkább felerősödik, mert a félelemben termékeny talajra talál. E téren Kreml cseppet sem válogatós, a következetesség pedig nem nagy erénye. Bevonul Ukrajnába, elfoglalja Krím félszigetet, különösen Koszovó kérdésében Szerbia sérthetetlen szuverenitására esküszik. Újabban tovább erőteljesebben az Európai Unió ellen visel propagandahadjáratban. Ha kell,

Naplójegyzetek, fragmentumok 2021.február 23, kedd Adil Zulfikarpašić már a harmincas években csatlakozott a kommunistákhoz. Godine 1939. konfliktusba került a kommunistákkal, mert a nevezetes baloldali vitában igazat adott Krležának. Kizárták a pártból. A II. világágháború előtt visszavették a pártba, végigharcolta az antifasiszta háborút, amelynek végén azonban újra szembekerült a mozgalomba, 1946-ban emigrált és Tito bírálója lett.

Bence Erika   „Megint tanú” Újvidéken Végel László: Balkáni szépség, avagy Slemil fattyúja   Megjelent a Bárka 2016/4-es számában A Neoplanta kapcsán A tanú (1969) jutott eszembe. A Balkáni szépség természetszerűleg hozta be a képbe az ismert Bacsó-film folytatását, a Megint tanút (1994). Mi több, Johann Schlemihl/Slemil János/Jovan Slemil [Joван Cлемил] (nevének ejtése és alakja

Elie Wiesel története 2016. július Vajdaság, kormányváltás után Tegnap délután egy társasággal az egyik Duna parti étteremben ebédeltünk. Szóba került a vajdasági kormányváltás. Engem nem az egyik, vagy a másik párt veresége vagy győzelme aggaszt, hanem az elpazarolt másfél évtized. Úgy érzem, egyre távolabb kerülök az eseményektől és csak abban reménykedem, hogy rosszabb dolgok ne

Javítóvizsgák 2016. június Kaméleoni világba keveredtünk Az utóbbi hónapok vajdasági vitáiban többször is a mellemnek szegezték a kérdést, éspedig a következőképp: kikkel rokonszenvezek, azokkal, akik az egyik vagy a másik tömörülés (VMSZ, Magyar Mozgalom, VMDK, stb.) mellet nyíltan kiállnak, vagy a „titkos párttagokkal”, akik a holdudvarban üzemelnek. A kérdés bármennyire közvetlen stílust mutat, sántít! Válaszolom: