★ Végel László 1941. február 1-én született Szenttamáson (Srbobran), Szerbia. Regény – és drámaíró, esszéista.
★ Laslo VEGEL (Végel László), prozni i dramski pisac, esejista, kritičar, rođen je u Srbobranu 1941. godine.
★ László Végel wurde 1941 in Srbobran, in der jugoslawischen Wojwodina, als Angehöriger der ungarischen Minderheit geboren.
★ László Végel prose writer and playwright, essayist, critic, Novi Sad. Born in 1941 in Srbobran (Vojvodina), went to school and now lives in Novi Sad.
HVG – 2019. augusztus. 28. A Mozgó Világ nyári dupla számában írja a Szerbiában honos-hontalan Végel László, milyen rossz közérzettel csiszolgatta ezt az önéletrajzi regényt. Lopakodik a fasizmus, erősödik a háborús előérzet, és – ez már a könyvben olvasható – „nincs mersz tudomásul venni, hogy ismét komolyra fordultak a dolgok”. Európa egyre nagyobb részére átterjed […]
Károlyi Csaba: Végel László: Temetetlen múltunk Önéletrajzi regény Élet és irodalom, 2019. június 21. Ki vagyok én? Erre keresi a választ Végel önéletrajzi regénye is. Nem személyes confessio ez, inkább történelmi. Néha esszéisztikus, naplószerű betétekkel. Márai (és talán Goethe) nyomán azt vallja, az önéletrajz akkor jó, ha az író „azt rögzíti, hogyan történt meg a […]
Benedek Szabolcs A hontalan lokálpatrióta KÖNYVKRITIKA – LXIII. évfolyam, 24. szám, 2019. június 14. Végel László: Temetetlen múltunk. Önéletrajzi regény. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2019, 272 oldal, 3590 Ft A család- és mikrotörténetből ott lépünk át a személyes történelembe, amikor a diák Végel Újvidékre kerül. A horizont tágul: már nem csak a Tito és Rákosi […]
Kritika – 2019. június 15. Litere.hu, Egy illúzió múltja Végel László Temetetlen múltunk Művében talán minden eddiginél komplexebb, a korábbiaknál is megrázóbb, a magyarországi és a balkáni térség történelmi-politikai-kulturális mintázatát ismételt, ám az idáig vezető, fényes reményekre sosem jogosító könyveihez képest is keserűbb erőfeszítéssel feltáró műveletet hajtott végre. – Végel László Temetetlen múltunk című regényéről […]
Život na granici 30.05.2018Vegelovo Odricanje i opstajanje Piše: Mile Stojić Avangarda http://avangarda.ba/detaljno.php?id=553 (U Novom Sadu je od 24. do 26. maja održan naučni skup o književnom djelu Lászla Végela, jednog od najznačajnijih mađarskih pisaca. Objavljujemo izlaganje suradnika “Avangarde”, koji je učestovao na tom skupu, posvećenom velikom autoru srednjeevropskih tema na području Balkana) Végelova esejistička knjiga […]
A love letter to Novi Sad László Végel: Neoplanta, or the Promised Land Szabolcs László http://www.hlo.hu/news/the_novel_of_a_city_laszlo_vegel_neoplanta_or_the_promised_land Diving deep into the traumatic past of the largest multiethnic city in the province of Vojvodina (today part of Serbia), the book gives a remarkable account of how the fragile hopes for peaceful coexistence are shattered by the violent […]
Szajbély Mihály Tényleg 50 éve szeretjük Végel László Makróját? ÉLet és Irodalom FEUILLETON – LXI. évfolyam, 35. szám, 2017. szeptember 1. Nagyítás Kicsinyítés Nyomtatható Cikk küldése Ajánlom De a leglényegesebbet, a mű vonzerejének igazi titkát megint csak Weöres Sándor ismerte fel. Úgy találta, Végel az amerikai beat-irodalom emblematikus alakjának, Kerouacnak az erejével jeleníti meg az […]
A beszélgetés témája Végel László: Balkáni szépség, avagy Slemil fattyúja című könyve volt. Károlyi Csaba beszélgetőtársai: Bazsányi Sándor, Kálmán C. György és Visy Beatrix. 2016. április 27.
2017. február 8-án, szerdán este 7-től Végel László: Exterritórium – Ezredvégi jelenetek című könyve volt az Előhívás témája a Nyitott Műhelyben. Az Újvidéken, a NATO-bombázások alatt született regényről Németh Gábor, Jánossy Lajos, Reményi József Tamás és Sipos Balázs beszélgetett. A Litera és a Nyitott Műhely közös sorozata.
„az új világ egy jól menő bordély” Végel Lészló: Bakáni szépség, avagy Slemil fattyújaKovács Krisztina Tiszatáj, 2016. január Bármilyen variációkat mutatott is fel az elmúlt évtizedekben Végel László életműve, a „jeans-prózától” az esszéregényig, kiindulási pontjaiban és céljaiban úgy tűnik, nem változott. A posztjugoszláv, posztmonarchikus térség megírásának vágya ezúttal is a fixpontként szolgáló Újvidék szcénáiból indul, […]