A Gergely András esszéje az Egy makró emlékiratairól és sok egyébről

Egy makró, avagy unalmas az ember, ha múlttá válikA. Gergely András Végel László: Egy makró emlékiratai, Noran Libro, Budapest, 2017.,In: peri-mikro-szkóphttps://sites.google.com/view/peri-mikro-szkp/202021-40/egy-makr%C3%B3-avagy-unalmas-az-ember-ha-m%C3%BAltt%C3%A1-v%C3%A1lik A múlttá válás esélye, s közben a pusztulás mindenkori íze ülepedik rá Végel László újra megjelent regényére. Az Egy makró emlékiratai ötven év múltán jelentek meg (ismét), s ismétlik az élményt, mit kinek-kinek ’68-as

Városdráma – Végel László: Neoplanta Rendezte: Urbán András Gerold László

Magyar Narancs, 2014/9. (02. 27.) Hogy a két vajdasági alkotónak, a prózaíró Végel Lászlónak és a rendező Urbán Andrásnak közös produkcióban találkozniuk kellett, az természetes. Végel írói érdeklődését már évek óta a hazátlanság érzését jelentő területenkívüliség és ugyanakkor egy városhoz, Újvidékhez való kötődés kettőssége jellemzi, ahogy többek között Exterritórium, Hontalan esszék, Bűnhődés, illetve Újvidéki trilógia,

Jánossy Lajos a Temetetlen múltunkról

Egy illúzió múltja Végel László Temetetlen múltunk Jánossy Lajos https://litera.hu/magazin/kritika/egy-illuzio-multja.html Litera, 2019. június 15. Művében talán minden eddiginél komplexebb, a korábbiaknál is megrázóbb, a magyarországi és a balkáni térség történelmi-politikai-kulturális mintázatát ismételt, ám az idáig vezető, fényes reményekre sosem jogosító könyveihez képest is keserűbb erőfeszítéssel feltáró műveletet hajtott végre. – Végel László Temetetlen múltunk című

Berényi Emőke a Neoplanta avagy az Ígéret Földjéről

ESSZÉ A NEOPLANTAISÁGRÓL BERÉNYI EMŐKE “Mindenki zsidó” (Esszé a neoplantaiságról) Híd, 2014/8. Végel László Neoplanta, avagy az Ígéret Földje című városregényének középpontjában egy imaginárius societas1 áll, amelyben „valamennyien gyilkosok unokái vagy legalábbis örökösei vagyunk. De megnyugtatjuk magunkat, a gyilkos mindig a másik, a vérengzés úgy kezdődött, hogy mi csak visszalőttünk” (237). Neoplanta a sorozatos illúzióvesztések,

A Városmajor 48 alapítvány életműdíjának idei kitüntetettje: Végel László

[Takács Ferenc laudációja; elhangzott: Haris Park, 2019. november 24-én] Hévíz, 2020/1 Amikor odaültem íróasztalomhoz, hogy megfogalmazzam a Városmajor 48 alapítvány életmű-díjában részesülő Végel László ünnepi laudációjának a szövegét, jónak láttam, ha először is némi fizikai előkészületeket teszek a rám váró szellemi erőfeszítések megkönnyítése végett. Könyvespolcomról áthordtam asztalomhoz a tulajdonomban levő Végel-köteteket, majd a nyomtatóm tetején

Bence Erika kritikája a Temetetlen múltunkról

Hazudni magunknak történelmet Végel László: Temetetlen múltunk. Önéletrajzi regény ( http://www.barkaonline.hu/kritika/7130-hazudni-magunknak-tortenelmet?fbclid=IwAR1jcmxG5XKAwd9979efRw5ZYp0A6io4zjWhrCWEoLCnaxCSDqucvpFL2 ) A város, Újvidék (Neoplanta–Novi Sad–Neusatz) történetét a betelepültek szemszögéből elbeszélő Lazo Pavletić szerb fiákeres mellett ott ül, s nemcsak hallgatja, hanem a történetek visszképét/tükrét, azaz saját verzióját is elénk tárja, elmondja az író-elbeszélő. De nemcsak ebben, a városregénynek aposztrofált művében, hanem a(z) –

Hol is van ez a néma, nincstelen magyar kisebbségi tömeg?

Figyelem a körünkben lezajló acsarkodást. Csak azt tudom megismételni, amit már 2007-irtam és megjelent a Négyszemközt Máraival címá kötetemben . (Sikoly és stallum) A választási kampányban egyre gyakrabban adódik a kérdés: kik is a „hiteles magyarok”. Az egyik kisebbségi politikus szerint azok, akik feliratkoztak a választási listára. És akik nem? Nos, mit kezdjünk azokkal? Sehogy

Kentaurbeszéd – Végel László: Pirruszi győzelmek

Népszava, 2020.01.11. https://nepszava.hu/3063083_kentaurbeszed-vegel-laszlo-pirruszi-gyozelmek Pattanásig feszült légkörben készül Szerbia a tavaszi parlamenti választásokra. Több mint egy éve tartanak a belgrádi szombat esti kormányellenes utcai tüntetések, a parlamentben szabályos verekedésre került sor, az ellenzéki pártok többsége bojkottálni szándékozik a választásokat. A szerbiai társadalom végzetesen megosztott, az árkok sokkal mélyebbek, mint Magyarországon, elsősorban a tisztázatlan múlt, a volt

A mai napon…

(Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21. (Trianonról, mégis) Mégiscsak szólni kell Trianonról. Úgy, mint ahogy Márai tette. „De mit tanult ez a nemzet Trianonból” kérdezte szorongva. „Semmit. Felnevelt egy zsebrák, basáskodó, önző és műveletlen középosztályt, s utált mindent és félt mindentől, ami igazi műveltség.”  (2005) (Minden ismerős, minden idegen) Néha úgy érzem magam Újvidéken, mint Márai Kassán.

A Magyar Nemzet a Temetetlen múltunkról

Magyar Nemzet 2019. JÚNIUS 21. PÉNTEK 10:18 Exhumált ország VÉGEL LÁSZLÓ TEMETETLEN MÚLTJA Novák Miklós Végel László exhumálta az ő Jugoszláviáját, s temetetlen múltunkként tárja most elénk. Ingoványos terep, vakmerő kísérlet, ha valaki a személyes sorsán keresztül próbálja megmérni, sőt megítélni a történelmet feszítő erőket. De rendben, mondhatja az olvasó, hiszen a szerző Márai Sándor