2018. december 5., szerda Délelőtt kezdődik az ulcinji tanácskozás a kultúra hatalmáról az Adenauer Stifung szervezésében. (…) Sokan faggatnak Magyarországról. Fiatal albán, szerb bosnyák értelmiségiek, akik angol és német újságokból tájékozódnak. Egy tiranai festő elmondja, hogy nem érti a CEU körüli botrányt sem érti, ő ott tanult egy rossz szót sem hallott Magyarországról, nagyon megkedvelte […]

2018. november 25., vasárnap (…) Délután Zkatko Paković rendezésében A Krleža, avagy mit jelentenek számunkra a zászlók, vagy a zászlóknak hozzánk, hogy sírjunk értük című előadás a szabadkai Kortárs Galériában. Ritkán látható remek előadás, a krležai értelemben vett pamflet-színház. A napjainkról!  Az előadás végén halálra ítélik Krležát, „felforgató tevékenysége” miatt. Lassan kiderül, hogy Krleža szocializmusát […]

2018. október 23., kedd A rendszerváltás előtt, a nyolcvanas években, ha csak tehettem, Budapestre utaztam, hogy részt vegyek az október 23-i ellenzéki tüntetéseken. Magyarországot akkoriban a nyugati sajtó a gulyáskommunizmussal elégedett legvidámabb barakknak nevezte. (…) Emlékszem az egyik alkalommal a Budapest Körszálló pincéjében vörösbor és pirított fokhagymás kenyér mellett Eörsi Istvánt és Csoóri Sándort békítettem, […]

2018., október 18., csütörtök A Fiatal Írók Szövetségének tanácskozása ’68-ról. Úgy éreztem magam, mintha magyar vákuumba kerültem volna, amit nagyrészt az teremtett, hogy Magyarországon nem volt ’68, legfeljebb néhány értelmiség vetette vigyázó szemét Párizsra. ’68 hiánya nem csak a jelenkor magyar politikában, hanem az egész szellemi életben, természetesen az irodalomban is érzékelhető. Az érdeklődés elmaradt, […]

2018. október 17., szerda Egy budapesti baráti társaságban jegyeztem meg, hogy meghalt Milena Dravić a legnagyobb jugoszláv színésznő. Értetlenül néztek rám, én pedig néhány percig idegennek éreztem magam Budapest közepén. Persze, megbékéltem ezzel az érzéssel, hiszen hogy is tudnák, mi jut eszembe Milena Dravić halálhírére. Eszembe jut az autóút-építés, a naiv szocialista ifjúságunk, eszembe jutnak […]

2018. október 13. szombatSzerbia továbbra is 2000 október 5-ének traumájával vívódik.  Hová tűntek az októberi remények? Elkótyavetyéltük, elárultuk őket? Október Judása lettünk?  Vagy nem is volt mit cserbenhagyni? Egy-két nemzedék még vívódik ezzel a rejtéllyel, de az új, a most felcseperedő értelmiségi nemzedék fejéből kiverték a múltat. Ezt is, meg a kilencvenes éveket is. Mit […]

2018. szeptember 22. szombat Anikóval holtfáradtan térünk vissza Újvidékre. Alighogy megérkeztünk, ismerősöm telefonál. Bemutatkozik és azt kérdezi, hogy emlékszem-e legutóbbi találkozásunkra. Habozok, de gyorsan kisegít.1993-ban, az egyik Liszt Ferenc téri kávézóban beszélgettünk. Persze, hogyne, válaszolom, akkoriban Bécsbe készültél. Igen, most is ott él, válaszolja. Pillanatnyilag Újvidéken tartózkodik, az egyik rokonának Bécsből hozott orvosságot, reggel érkezett, […]

2018. szeptember 7., péntek Hallva a politikusok farizeus nyilatkozatait az „európai hagyományokhoz” való hűségről görög szívesen olvasom a görög drámaírókat. Például, Euripidészt. Milyen pontosan ábrázolja Euripidész Agamemnom és Akhilleusz sunyi és gyáva huzavonáját.  Egyedül Iphigeneia beszél világosan: „Apám tekints rám, íme itt vagyok,/ a testemet hazám üdvéért átadom,/  s Hellász egész földjének üdvéért, magam/ önként, […]