SIGN IN YOUR ACCOUNT TO HAVE ACCESS TO DIFFERENT FEATURES

FORGOT YOUR PASSWORD?

FORGOT YOUR DETAILS?

AAH, WAIT, I REMEMBER NOW!

Végel László

  • Magyar
  • Deutsch
  • English
  • Српски језик
  • Hrvatski
  • Home
  • Események
  • Naplójegyzetek
  • Szövegek
    • Próza
    • Tárcák
    • Mozgó világ
    • Via Kelebia
    • Újvidék
    • Tanulmányok
    • Cikkek
    • Drama
    • Esszék
    • Naplók
    • Etc
  • Kritike
  • Interjúk
  • Könyvek
  • Bibliográfia
  • Életrajz
  • Gallery
  • Video&Audio
  • Kapcsolat

Az értelmiség és a totalitarizmus misztikuma

by Végel László / péntek, 13 május 2022 / Published in Naplójegyzetek

Naplójegyzetek, fragmentumok

  1. január 15., szombat

Némi meglepetéssel veszem tudomásul, hogy néhány régi barátom és ismerősöm milyen rugalmasan evez át Vučić vagy koalíció partnereinek táborába vagy a holdudvarába. Egyik hangosan és boldogan, a másik csendben meghúzódva. Sokan közülük egykor Milošević elszánt bírálói voltak. Miféle mágneses vonzerő működik a jelenlegi közéletben? Sejtelmem szerint nem csupán napi politikáról van szó, az értelmiség egy részét vonzza a totalitarizmus misztikuma is. Sajnálom, hogy többé nem jelentkeznek, hiszen nincs szándékomban elmarasztalni őket. Senkitől nem várhatom el, hogy élete végéig kitaszított pária legyen, legfeljebb azt sajnálom, hogy metamorfózisukról nem számolnak be. A korral együtt az emberek véleménye is változik, senki sem ugyanaz, mint aki húsz vagy harminc évvel ezelőtt volt.  Nietzsche írta, hogy a kígyó elpusztulna, ha időnként nem vedlené le a bőrét. Lehet, hogy levedli a bőrét, de nem árusítja ki a lelkét. Gyakran tépelődöm Orwell állításán, aki arra emlékeztetett, hogy az egyház meghatározta, hogy a születéstől a halálig mit kell hinni, de legalább megengedte, hogy egy életen át ugyanazt a hitet vallja. Viszont a többpártrendszerben, aki szép karrierre számít, az szüntelenül módosítja a hitét, váltogatja a meggyőződését. Ebből arra következtetek, hogy az egyház emberségesebb volt, mint a pártok.

 

What you can read next

Naplójegyzetek – Fragmentumok – 2018. március 12.
Naplójegyzetek – Fragmentumok – 2018. szeptember 22.
Akkor parancsra, fogcsikorgatva, most önként, szabadon, teli tüdőből irányítjuk a közhangulatot

Recent Posts

  • Budapest, Kiev, Varsó Prága

    Naplójegyzetek, fragmentumok március 25., pénte...
  • Kissebbségi illúziók

    Naplójegyzetek, fragmentumok március 18., pénte...
  • 12965

    Naplójegyzetek, fragmentumok március 17., csütö...

Categories

  • Deutsch
  • English
  • Српски језик
  • Hrvatski

Recent Posts

  • Budapest, Kiev, Varsó Prága

  • Kissebbségi illúziók

Végel László 1941. február 1-én született a királyi Jugoszláviában, Szenttamáson (Srbobran).

Regény- és drámaíró, esszéista. A hatvanas években foglalkozott irodalomkritikával, a nyolcvanas években pedig színházkritikával.

  • HOME
  • Bibliography
  • Biography
  • Books
  • Texts
  • Critique
  • Gallery
  • Contact
  • GET SOCIAL

© 2020. All rights reserved.

TOP