SIGN IN YOUR ACCOUNT TO HAVE ACCESS TO DIFFERENT FEATURES

FORGOT YOUR PASSWORD?

FORGOT YOUR DETAILS?

AAH, WAIT, I REMEMBER NOW!

Végel László

  • Magyar
  • Deutsch
  • English
  • Српски језик
  • Hrvatski
  • Home
  • Események
  • Naplójegyzetek
  • Szövegek
    • Próza
    • Tárcák
    • Mozgó világ
    • Via Kelebia
    • Újvidék
    • Tanulmányok
    • Cikkek
    • Drama
    • Esszék
    • Naplók
    • Etc
  • Kritikák
  • Interjúk
  • Könyvek
  • Bibliográfia
  • Életrajz
  • Gallery
  • Video&Audio
  • Kapcsolat

Tišma: Nem vagyok balkáni, törzsi író

by Végel László / péntek, 26 március 2021 / Published in Naplójegyzetek

Naplójegyzetek, fragmentumok

  1. március 12., péntek

A német kritikusok a lengyel elismeréssel írnak Aleksandar Tiš ma német nyelven megjelent önéletrajzi regényéről, a Sečas li se večkrat na Vali ról, amely Irma Rakusa írt előszót. Jörg Plath a rangos német kritikus kiemeli Tišma fájdalmas és elégikus Jugoszlávia-requiemjét. Jugoszlávként határozza meg magát, mert a Balkánon ez volt az egyetlen kozmopolita modus vivendi . Fiatalkorában – olvasható Tišma önéletrajzában – a Balkán kapuja előtt érzi magát, ám az 1992-ben irt jegyzetében számolt be, hogyan érzi magát benne. Újvidéken harsognak a déli fúvószenekarok: „a háborús veszély és az öldöklés közeledtével Pannónia és Bácska balkanizálódik”.Ezek a zenekarok hivatalos rangra emelték a balkanizmust. Nem csak a kései önéletrajzi regényében határolódott el a Balkántól és a balkanizmustól. A Sztálinnal való szakítás idején 1948 júniusában naplójában észlelte a balkanizmus bevonását a kommunista mozgalomba, de ennek az egészet 1948-ban még abban a bízottban, hogy a párt a környezet primitivizmusát a jó cél irányába tereli. De nem ez történt! „Eszembe sem jutott, hogy a mozgalmi erő motorját képviselő balkanizmus előbb vagy utóbb felülkerekedik. És éppen ez történt, ezenfelül a balkanizmust mind jobban stimulálni kell, hogy fenntartható legyen a politikailag megfelelő Jugoszlávia helyzete. Ehhez a mentalitáshoz semmi közöm ”, írta.Közel ötven év múlva végleges ítéletet mondott. Felbomlott az ország, ő pedig – vallomása szerint – hontalan lett. A Nyugat elérhetetlen fényeire figyelt. „Ha ez az átlagos közép-európai álláspontot jelent, akkor én közép-európai író vagyok; ha nem akkor egyedülálló eset lettem. De biztos, hogy nem vagyok balkáni, törzsi író, és úgy látja, hogy ez a megkülönböztető jegyem. ” A megátkozott, kitaszított másság fontos írója lett. Tišmával ellentétben Peter Handke szerette a Balkánt, a sokat szenvedett régiót. Ő viszont Közép-Európát csak meteorológiai fogalomnak nevezte. hogy fenntartható legyen a politikailag lehetséges Jugoszlávia helyzete. Ehhez a mentalitáshoz semmi közöm ”, írta.Közel ötven év múlva végleges ítéletet mondott. Felbomlott az ország, ő pedig – vallomása szerint – hontalan lett. A Nyugat elérhetetlen fényeire figyelt. „Ha ez az átlagos közép-európai álláspontot jelent, akkor én közép-európai író vagyok; ha nem akkor egyedülálló eset lettem. De biztos, hogy nem vagyok balkáni, törzsi író, és úgy látja, hogy ez a megkülönböztető jegyem. ” A megátkozott, kitaszított másság fontos írója lett. Tišmával ellentétben Peter Handke szerette a Balkánt, a sokat szenvedett régiót. Ő viszont Közép-Európát csak meteorológiai fogalomnak nevezte.

What you can read next

Korrupció, protekció…
Csak a pezsgő buborékjai nem hamisak
Identitásmigráció

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST! Kilépés a válaszból

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

Recent Posts

  • Bréda Ildikó kritikája a Temetetlen múltunkról

    Ahol az anyanyelv mostoha és a hallgatás teher ...
  • Gergely András kritikája a Búnhődésről

    Gergely András: Bűn mint Élet Végel László napl...
  • Novák Csaba (Magyar Nemzet) kritikája a Temetetlen múltunkról

    2019. JÚNIUS 21. PÉNTEK 10:18 Exhumált ország V...

Categories

  • Deutsch
  • English
  • Српски језик
  • Hrvatski

Recent Posts

  • Bréda Ildikó kritikája a Temetetlen múltunkról

  • Gergely András kritikája a Búnhődésről

Végel László 1941. február 1-én született a királyi Jugoszláviában, Szenttamáson (Srbobran).

Regény- és drámaíró, esszéista. A hatvanas években foglalkozott irodalomkritikával, a nyolcvanas években pedig színházkritikával.

  • HOME
  • Bibliography
  • Biography
  • Books
  • Texts
  • Critique
  • Gallery
  • Contact
  • GET SOCIAL

© 2020. All rights reserved.

TOP