SIGN IN YOUR ACCOUNT TO HAVE ACCESS TO DIFFERENT FEATURES

FORGOT YOUR PASSWORD?

FORGOT YOUR DETAILS?

AAH, WAIT, I REMEMBER NOW!

Végel László

  • Magyar
  • Deutsch
  • English
  • Српски језик
  • Hrvatski
  • Home
  • Események
  • Naplójegyzetek
  • Szövegek
    • Próza
    • Tárcák
    • Mozgó világ
    • Via Kelebia
    • Újvidék
    • Tanulmányok
    • Cikkek
    • Drama
    • Esszék
    • Naplók
    • Etc
  • Kritikák
  • Interjúk
  • Könyvek
  • Bibliográfia
  • Életrajz
  • Gallery
  • Video&Audio
  • Kapcsolat

Magyar árkok

by Végel László / péntek, 14 február 2020 / Published in Naplójegyzetek
Naplójegyzetek – fragmentumok

2019. december 8., vasárnap
Régen töltöttem ilyen hosszú időt Budapesten, tehát személyesen is megtapasztaltam mindazt, amiről eddig a médiából értesültem. Sajnos, a magyar árkok egyre mélyebbek, s nem tudom, hogy mikor születik ebből olyan szakadék, amelyből az ország évtizedekig nem fog kilábolni.
A nyolcvanas évek második felében emlékeibe menekülök. Azokra az időkre emlékezem, amikor a Budapest szálloda pincéjében egy pohár vöröspor és fokhagymás pirítóskenyér mellett békítgetem Eörsi Istvánt és Csoóri Sándort. Eldicsekedhetem, hogy sikerrel, mert a békítgetés közben megtaláltuk a közös pontot, 1956-ot. Nem mondom, hogy szellemi egység született, erre nem is kell törekedni, ellenben létrejött a párbeszéd, amely pacifikálta az ellentéteket. Lehetett dialógust folytatni. Bármennyire is elképzelhetetlen, a posztszocialista országokban többpártrendszer felszámolta a párbeszédet. Ma már elképzelni is nehéz, hogy a Budapest Szálló pincéjében együtt üljön Eörsi és Csoóri, és az is biztos, hogy nem találnám többé közös pontokat. Hiába hivatkoznék Bibóra, ő sem tudna segíteni a mai helyzeten. Látva a mai Kulturkampfot, mit szólna Németh László vagy Illyés Gyula? Egyikük sem értené, mi történt a nemzettel. Takács Ferenc Gróh Gáspár könyvéről írva elismerte, hogy egy dologban igaza van. Illyés Gyulát vagy Németh Lászlót a legjobb esetben is ábrándos fantasztáknak, naiv utópistáknak neveznék. Magányos árvák lettek ők is. Ha valahol, éppen itt keresném a mai magyar „Kulturkampf” gyökerét. Németh is Illyés a saját ellentmondásaikkal együtt túl komplex jelenség lenne. „Egyre kevesebb vigasza van az ország egyik, politikailag elárvult felének”, írta Károlyi Csaba a Parti Nagy Lajosról irt kritikájában. Így indulok én is vissza Újvidékre, mint egy politikailag elárvult csavargó. Még ezen a télen újra kezembe kell vennem Illyés Beatrice apródjait.

What you can read next

Azt hallom, csoda történt Washingtonban
Atlanti és posztjaltai Európa
Kommunista kapitalizmus

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST! Kilépés a válaszból

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

Recent Posts

  • Kommunista kapitalizmus

    február 13., szombat (Naplójegyzetek, fragmentu...
  • A „független gondolkodás” szakadt zászlajáról

    február 12., péntek (Naplójegyzetek, fragmentum...
  • Bűnhődés – bűn nélkül

    2021, február 11., csütörtök Naplójegyzetek &#8...

Categories

  • Deutsch
  • English
  • Српски језик
  • Hrvatski

Recent Posts

  • Kommunista kapitalizmus

  • A „független gondolkodás” szakadt zászlajáról

Végel László 1941. február 1-én született a királyi Jugoszláviában, Szenttamáson (Srbobran).

Regény- és drámaíró, esszéista. A hatvanas években foglalkozott irodalomkritikával, a nyolcvanas években pedig színházkritikával.

  • HOME
  • Bibliography
  • Biography
  • Books
  • Texts
  • Critique
  • Gallery
  • Contact
  • GET SOCIAL

© 2020. All rights reserved.

TOP