2019. március 30., szombat

Interjú a zágrábi Express részére. Darko Vlahović felkészült, jól megfogalmazott kérdésire nem egyszerű dolog válaszolni.  

Már évek óta ismételgetem, hogy a mai világban a politika olcsó prédája lett a személyes élet. Hiába menekül az irodalom a pszeudoszemélyesbe. Néhány évtizeddel ezelőtt a közéleti ember bukásáról írtam. Megbukott az autonóm közéleti ember, s kezdődött a Nagy Menekülés a zárt személyes intim világba. Csakhogy a modern világ a személyes világokat is feldúlta. Attól tartok e téren egyre baljósabb jövő elé nézünk. Yuval Noah Harari (21 lecke a 21. századra), napjaink egyik legismertebb történész figyelmeztetett: „…a tudósok, a vállalatok, a kormányok éppen azt tanulják, hogyan kell meghekkelni az emberi agyat”. A globalizált világ pókhálókra hasonlít, amely „korlátozza a mozgásunkat” és a legapróbb rezdülésünket is továbbítja a távoli célpontok felé. Az állam ellenőrizni fogja nemcsak azt, hogy mit mondunk és mit cselekszünk, hanem azt is, hogy mit gondolunk és mit érzünk. Többet fog tudni rólunk, mint mi magunk. Pár hónappal ezelőtt az Újvidéki napló 1991-2017 című könyvem újvidéki promócióján a Bulevar Booksban azt állítottam, hogy a hatalom immár nem csak a szavazatunkért és a lojalitásunkért harcol, hanem a lelkünkért.  Yuval Noah Harari is fegyelmeztet arra, hogy a lelkünk ki lesz szolgáltatva. A digitális diktatúra máris lesben áll.