2018. június 14., csütörtök
(…) Hozza a postás a Forrás júniusi számát. Illyés Mária közzéteszi Illyés Gyula jegyzeteit, azt is mondhatnám naplófeljegyzéseit. „Nagyon rossz az emlékezőképességem” írja, de azt is megjegyzi, hogy a nagy kultúrákban az emlékezet a közelgő jövővel való szembesülés is. Illyés részletezi a gondjait. „Ha meg akarom írni, ki kell találnom a múltamat”. A Temetetlen múltjaink írása közben ugyanezzel vívódom. A múltam majdnem minden évtizedben megsérült, s 1990 után romokban hevert, hiszen bekövetkezett a kollektív triccs-traccs kora, amelyben a divatos, mókázó, szellemeskedő jelen “gyöngyszeme” a vicces, tréfás múlt. Mindez kapóra jön a csevelyes nyári fesztiváli kultúrának. Aki egy kicsit is élvezi a politikum bizalmát, fesztivált szervez.
A Szerbiai Rádió Televízió Kulturális híradójában bemutatták, az Újvidéki naplómat. Engem is megszólaltattak, s arról beszéltem, hogy méltósággal kellene temetni a múltat. (…)